Már 8 éve vagyok a Never Give up gospel kórus tagja, hiszen sok mindenbe átéltem, amivel együtt sokkal praktikusabb, mint egyedül szólózni.

Rendelkezek valamilyen szinten egy zenei múlttal, amikor még iskolában szoprán voltam, és népdalokat énekeltem Dorkával és Blaskó Bencével. Csak egy fellépésük volt 2001-ben a Csokonaiban. A karácsonyit és egyéb jeles ünnepeket csak iskolában tartottak meg. Most olyan minősítésem van mint szép alt hangom. 2013-tól rengeteg fellépésünk van, ami sosem lehet elfelejteni. A fellépésünk felé elképzelek egy helyzetet, egy képet és ezt a gondolatot, mintha rajzfilm világába csöppenék. Minél többször próbáljuk el a szöveget, akkor gyerekjáték lesz később. Vannak dalok, amelyek annyira gyorsak, hogy a tempót nem tudom követni.

A csütörtöki órán egy rendkívüli meghallgatást tartottak, amely nem olyan xfaktoros ítéletet kaphatnak, hanem egy integrált esélyt adhatnak minden sérültnek. Ági és Barna már az összes újoncokat felvette, amivel szívből gratulálok és sok sikert kívánok az órájukra és fellépésükre.

A Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete idén jubileumi, 15. alkalommal hirdette meg a Magyarország Tortája versenyt az augusztus 20-i nemzeti államalapító Szent István ünnepe, Magyarország szimbolikus születésnapja köszöntésére. Kedvelt magyar ízekkel illetve olyan tortákat vártak, mely Magyarországgal összefüggésbe hozhatók, és szigorúan csak kiváló minőségű, természetes és egészséges alapanyagokat tartalmaznak.

Fodor Sándor, a budapesti Habcsók Cukrászda mestercukrásza a Magyarország tortája címet elnyert Napraforgó nevű tortájával

A nyertest, Fodor Sándort (Habcsók Cukrászda, Budapest) a NAPRAFORGÓ ötletének szárba szökkenésekor a nyári napraforgó mezők inspirálták, mégis egy igazi négy évszakos torta született. Csokoládés, ropogós talpon, búzalisztmentes, pirítottnapraforgó-őrleménnyel készült a különböző textúrájú rétegek. A napraforgó, a csokoládé, a körte és a méz íz körbeérnek, melyeket a vilmoskörte pálinka-aroma még inkább kiemel.

Tökéletes megalkotott torta, remek íz világ. A tavalyiak is jók voltak, de egyszer fogyasztható kategóriába sorolom őket. Az idei alkotások viszont nagyon elnyerték a tetszésem. 1 szelet torta volt 850 Ft, amelyet kissé drágának találtam, de a kóstoláshoz mindenképp megérte.Tavaly úgy 950 Ft volt szeletje az akkori ország tortának. Az nagyon zavaró volt, hogy amikor reklámozták akkor. Amennyi méretű egy szelet ország torta, abba nem hal bele senki sem. Nekem ez a véleményem.

Ezen az augusztusi jeles napon érdekfeszítő témákat hoztak fel, közvetlen beszélgetés útján. Vajon milyen ma fogyatékossággal élő nőnek lenni? Mi az aktuális, hazai helyzet, milyen területen jelentkeznek nehézségek, és mik a lehetőségek?

16 órára volt a találkozó a Millenárison, ahol a Mammut bevásárló központ mellett található meg. Én a megszokott indultam a Moszkva térig, viszont 4-6-os villamossal mentem 1 megállót a Széna térig. Nem csoda, hisz ami most az életemben zajlik.
Itt várt engem Nikol is, akivel nagyon ritkán találkozom a Nem Adom Fel alapítvány eseményeken. Sajnos sűrűn dolgozik, és még szeptembertől egyetemen kezdi tanulását. Nikolnak nagy sikere volt az elmúlt évek során, miközben turnézott a NAF együttessel. Nem csoda, hisz egy nagyszerű mozgássérült hölgy.

Mellette Nikol barátnője, Bori, akinek nem volt kezei, csak a lábát használta. Jóval később csatlakozott egy kerekesszékes lány is, Zora. Csak 4-en voltunk, egészen estig. Nagyon izgatott voltam a programra, ahogy a kórus idején és a Japán esemény alatt. Bár én jobban szerettem volna körülnézni, de nem számít. Nikol és Bori mondtak beszédet erről az új egyesületről, majd nekiláttunk a 2 részes kvízjátéknak és a társasjátéknak. Egyértelmű hogy piknikezésről van szó, de ilyenkor, ebben a szombat délutánban talán ez most jól esett.

A program azért is volt különleges, mert a beszélgetésen keresztül objektív és szubjektív szempontok is megvilágításra kerültek érintettek és szakértők bevonásával. A beszélgetést átszőtte a nyitottság igénye.
Az önbizalom, s a munka kapcsán hallottam pozitív tapasztalatokat, de kevésbé motiváló élményeiket is megosztottunk egymást közt.

A csoportban bármit elmondhatok, amit megérzek, bár akadnak dolgok, amelyek a többiek sem értenek, de ez természetes, hisz ők sem érthetnek mindenhez.
Így jobbnak tartottam nem erőltetni, hogy különlegesnek születtem, de ha nem lennének, mit ér a különleges képesség? Néha az is eszembe jut, hogyha olyan érzékeny lélek lennék. Akkor sem, ha közbeavatkozik az autizmusom/epilepsziám.
Nem szégyellem elmondani az érzéseimet az önbizalmamról valamint a vágyálmaimról. Még akkor sem, ha nevetnek rajtam olyanok, akikben egy szemernyi érzelem sincs. Akiknek nincsenek érzései, azokat üresnek tartom. De most remélhetőleg esélyem lesz arra, hogy kiálljak magamért. Fontosnak tartom, hogy leküzdjem a bennem lévő gátakat, mert ami anno bántottak, többé nem fordulhat elő.

A járványhelyzet után újult erővel visszatértem a Hungexpora, holott igazolással kell bemenni japán kultúra legnagyobb conjára. Sajnos tavaly megcsúszott az összes dátum, az tavaszi és a nyári con is a megszokott járványhelyzet miatt elmaradt.

A MondoCon egy rendkívül szórakoztató animés és geek rendezvény, amit minden évszakban megrendezik, hogy a rajongók és érdeklődők találkozhassanak egymással, megnézzék és részt vegyenek a programjainkon, és hogy átadhassák magukat a hobbijuknak egy hétvége erejéig. Ezeken a rendezvényeken mintegy tízezer látogató fordul meg – de ennek ellenére nagyon barátságos a hangulat, családias légkör fogad mindenkit.

Az első MondoCont még 2008-ban szerveztek, akkor még kimondottan mint anime és manga témájú Con. A mai napig az anime/manga rajongók a rendezvény fő oszlopa. Az évek során folyamatosan bővült a programkínálatuk és a látogatóink érdeklődése. Így aztán a nyugati képregények, Marvel és DC filmek, fantasy, scifi, tv-sorozatok rajongói mind mind megtalálják a maguk helyét nálunk. Természetesen az esportok és videójátékok világa se hiányozhat a programból.
No és persze azon se lepődik meg nálunk senki, ha a rajongók kedvenc karaktereiknek öltözve jönnek el. A cosplay nagyon pörög a Mondoconon, a látogatóink harmada valamilyen szinten kiöltözik az alkalomra: egyesek csak egy naruto-s fejpántot viselnek, mások viszont díjnyertes jelmezekben vonulnak fel. A lényeg, hogy mindannyian jól érzik magukat.

Persze azért volt jó dolog elmennem, mert mivel elmúlt a pánikbetegségem, így kijelenthettem nagyon rendben volt egészségileg, és mentálisan. Habár cosplay buliból elég volt, de most is akadtak köztük egészen nagyszerű cosplayesek, akik busszal-villamossal érkeztek és megmutatják magukat.
a zenei videós vetítésünk (AMV) is jól sült el és a többi program is jó volt, csak hát minden egy kicsit kisebb volt, mint amit megszoktam. Egyébként a K épületet egyelőre nem érintette a felújítás, szóval a nagyszínpad és az emeleti programok maradtak ott, a pultok és a programok nagy része viszont most az utóbbi egy-két évben inkább workshop csarnokként ismert D-be került, a G előterében is volt pár kisebb program, meg valami volt elvileg az A pavolinban is valahol. Egyébként igazából valahol izgalmas volt látni, hogy legközelebbre éppen merre halad majd tovább az építkezés és hova és hogyan lesz elosztva a con tucatnyi helyszíne.

A többször leszakadó ég ellenére is tök jó kis nyári piknik és party hangulat volt, nem volt semmi feszültség és megvolt az a közösségi érzés, ami miatt annyira jól működnek a Mondoconok. Nagy újdonság mondjuk most nem volt, csak apróságok max, egyébként meg minden csordogált a megszokott mederben. Ja, és persze voltak most is baromi jó cosplayek is, a két személyes favorit pedig a lehető legkülönbözőbb volt: Szamuráj Jack és Peach hercegnő olyan szintre, amit itthon ritkán láthattunk eddig conon (ráadásul 100%-os karakterhűséggel), a szellemírtók pedig zseniálisan hozta a karakterüket. Extra különlegesség az volt, hogy habár volt dedikálás Lippai Lászlóval személyesen szombaton, vasárnap pedig újra próbálkoztam Anime Fandub-versennyel, amivel szintúgy döntős lettem, mint ahogy elsőként megtettem.

Mindenesetre ezt leszámítva nagyon korrektül sikerült a con, ahol tematikájuk miatt passzoltak nagyszerűen a rendezvényt. Ideális animés és geek rendezvény kizárolag 12 éven felettieknek!

Végre beköszöntött a nyaralás és indulhat az intenzív strand szezon. Mindennap eszembe jutott, hogy visszatérnék a NAF társasághoz, tudom, hogy ez egy nagy kaland. Bár érdekesebb, mégis sok mindent nem lehetett használni ezt az alkalmat, persze itt egyrészt ez a mocskos covid is, ami jócskán belerondít a életembe. Másrészt pedig ott a Nem Adom Fel együttes is. A hónapok óta tartó korlátozások is egyre enyhébbek. Remélem ki tudom használni a lehető legjobb programokat, amely a közösségi oldalon feltesznek.

Vannak dolgok az életemben, amiken változtatnom kell, és csak én tudok a saját „démonjaimmal” megküzdeni. Minden gondnak, problémának megvan a maga könnyebb és nehezebb oldala. Az utóbbiakkal állandóan nehézségeim vannak. Az agárdi nyaralásomtól azonban megváltoztatta a dolgokat. Agárdon könnyen találtam a táborhelyet, mely közel volt a nyaralótól. A társaság jófejek, és remekül éreztem magam. Elég meleg volt sajnos, főleg mikor jöttem, de szerencsére árnyékos helyen voltam. Néhányan punnyadtak voltak a következő program előtt, ami igen meglepő volt számomra, mert olyan eseményekre (akik csak táborozóknak szól a programjuk) nem igazán tudtam részt venni, csak is a koncertekre. 

Délután a kánikula nem enyhült, de szerencsére a nyaralóból indultam Agarden felé, hogy megnézem a Villon triót, mindeközben megláttam a Barnát a kocsiba, és nekem integetett. Agardenbe ettem rákfarok salátát és csokis-vanília csavart fagyit. A Villon trió koncert fantasztikus volt! Az első koncertjükön A kocsi tetején énekeltek akusztikusan, míg félóra után lementek és kemény rock&roll party-t csaptak le. Nagy kedvenceim közé tartozott mikor tavaly is eljöttem Agárdon. 

Nemrég visszatért az életembe Dávid is. Most új párkapcsolatban él egy másik sérült hölggyel. Ennek én nagyon örülök, és sok sikert és boldogságot kívánok nekik. Nekem megfelel a baráti kapcsolat vele. Jól éreztük magunkat a 2021 NAF táborban, beszélgettünk, jókat játszottunk a a barátaival. Azt mondta, hogy múltkor államvizsgázott és pénteken kapott diplomát Székesfehérváron. Dávid, mivel szereti a rajzfilmeket, a videójátékokat és a társasjátékokat, ezért vele lehetett erről beszélgetni.

Újoncok a táborban

Jött egy új tag közénk, aki mindösszesen 50-60 év közötti kerekesszékes férfi, Anti. Nagyon boldog volt, hogy eljöhetett.Jókat beszélgettünk és tetszett nekem a komolysága és a nyitottsága. Bármiről lehet beszélgetni vele. Változó ki jön el és ki nem. Nagyon örülök annak, hogy újból lehetek a Nem Adom Fel csapattal, ahol jól érezhetem magam.

A Nem Adom Fel táborban megismerkedtem egy olyan autista sráccal, aki majdnem olyan súlyos, mint az osztálytársam, ugyanolyan furcsa, ismétlődő hangokat, mozgásformákat mutat. Mintha Ricsoszéktól tanulta volna. Az autista fiút a családjával láttam a Bókay kertben, majd jóval később csatlakozott a Nem adom Fel alapítványban. Jól tette az autista fiú szülei, hogy beprotezsálta az alapítványba, hogy ne zárkózzon otthon, hiszen jól élményekkel térjen haza.

Hálás vagyok azért, hogy ilyen szuper nyaralással vettem részt! Nekem óriási élmény volt azt látnom, hogy megint olyan a hangulata volt a táboroknak, ahogy tavaly zajlott. Úgy érzem, hogy elindult valami az életemben, amely hosszútávon sikert hoz nekem és talán meg tudom végre kapni mindazt, amit szeretnék. Normálisan élni olyan szeretettel, amelyet sosem adom fel.

“Te eljátszod, hogy ellenem,

Én eljátszom, hogy ellened,

de ha igazán kellek, a jóban, a bajban ott leszek Veled!”

Kiss Barna

Gyönyörű szép a magyar Riviéra,
Aranyló napsugár égeti arcomat.
Körülöttem hűsölő nyári szellő,
Felettem kergetőző bárányfelhő.
Állok én a parton, látom a hajót,
Nem is egyet, de rengeteg jachtot!
Erre úszott tavon az a fehér hattyú,
Éttermet is hívják, hisz ez elsőrangú!

Gyula táborában éjjel mondtam imát,
Ott töltöttem időt, szívem baját.
Voltak meghitt és játékos pillanatok,
Mint egy régmúlt gyerekkori baljós játékok.
Sirályok hangja megtörik a csendet,
Alászállnak, majd magasba reppenek.
Rájuk sokszor összevissza támadom,
Megszakadt kapcsolat, boldogtalan fájdalom.

Voltam már sírós-gyerekes csitri,
Az igazságaimat senki nem hiszi!
Görcsös félelem, az üldöztetés,
Megsérül a lelkem, akár a büntetés.
Tihanyi apátság tornya az égre mered,
Sokszor én voltam a tábor rosszembere!
Emberi haragok méregbombát tüzelnek,
Virágzó levendulaként visszaintem.

Balaton vize oly gyöngéden öleli át,
Csalódtak bennem, csendben és némán.
Segítenének rajtam, de senki sem akar,
Meddig tudom még átélni ezen a nyaralásban?!
Az igazság fájdalmasabb, mint hittem,
Ideje megváltozni és elfelejteni végre!
Az élet nyaralásom kaland és kihívás,
Jövőre is várhat a balatoni nyár.

Ráébredtem aznap reggel,
Ragyogás kezd közbeszólni.
Élem én a hétköznapi életet,
Meleg ölelésem őrzi kezeim.

Csillan a napsugár fénye,
Érzem a meleg nyári napsugárt,
Élvezzem a virágzó rétet,
S a folyó sodró áramlást

Egy nap álmodtalak rólad,
A szívem oly összetört,
Sajnálom, hogy soha
nem térsz, mint egy elhulló könny.

A napok s az évek elmúltak,
Hiszek benned, mert gyermekkorunktól
Barátok voltunk, mint fénylő csillag,
Hibáink most is tanulandó.

Kavarognak bennem az érzelmek,
Kapcsolataink már régen elhagyott,
Várod, hogy lépjek, de nem merek,
Szeretetünkkel élhessük e világot.

A 2021-év folyamán rég sütögettem olyan különleges menzaételt, mely óvodás/iskolás korunkba nagyon szerettünk. Ideje nekilátnom hogyan tudom ezt elvarázsolnom nosztalgikus főztömet!  

Hozzávalók:

Piskóta