2024. április 24-26. között rendezték meg a Szakma Sztár Fesztivált, az országos szakmai versenyek döntőjét és bemutatóját Hungexpoban! Az idei évben XVII. alkalommal került megrendezésre a Szakma Kiváló Tanulója Verseny (SZKTV) és az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny (OSZTV) országos döntője, a Szakma Sztár Fesztivál keretében. 

A rendezvényen közel 60 szakma 200 legtehetségesebb tanulója mérték össze tudását a Hungexpon zajló szakmai versenyek döntőiben! A szakmacsoportos bemutatkozása mellett  megismerkedhetnek a szakmák egyediségével, szórakoztató, interaktív programok keretében kipróbálhatják rátermettségüket, kreativitásukat, ügyességüket, vagy éppen érdekes szakmai bemutatókat tekinthetnek meg kiváló szakemberek tolmácsolásában.
A versenyek célkitűzése a gyakorlatigényes, „fizikai” szakmák társadalmi elismertségének és vonzerejének növelése a szakmatanulás népszerűsítése révén, a „Szakmát a kézbe” szlogen jegyében.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) 3 éve csatlakozott a rendezvényhez, így a fesztiválon immár további 21 agrárszakma is bemutatkozik. Az agrárkamara az agrárszakmai bemutatókkal lehetőséget ad arra, hogy a Szakma Sztár Fesztivál keretében a pályaválasztás előtt álló diákok a mezőgazdasági szakmákat is interaktív módon megismerhessék.A NAK kiemelt célja továbbra is az agrárszakmák népszerűsítése és az ágazati szakképzések megismertetése a fiatalokkal.

Orbán Viktor mondott nyitóbeszédet a szerdán kezdődő XVII. Szakma Sztár Fesztiválon Szerinte ma a magyar gazdaság gerincét a szakmunka, a szakmunkások és a szakiparok adják. Ha a szellem és a szakmunka jól kapcsolódik egymáshoz, abból lesz a sikeres Magyarország. Orbán szerint „jó pályán vagyunk”, mert a szakképzés egyre vonzóbb, a fiatalok fele a technikumot választja. A kormány garantálja számukra, hogy Magyarországon mindenkinek lesz szakmája. Akinek pedig szakmája van, annak mindig lesz tisztességes fizetése, és családtámogatásokra is számíthat.

Velem gyakran foglalkoznak a szüleim nemcsak az iskoláztatásokkal hanem a munka kapcsán. Sose voltam magántanuló, mert mivel eleinte a Lakatos utcai iskolába nehezen ment az alkalmazkodás. Sose szerettek engem a tanárok és a osztálytársaim is.  Amikor kirúgtak engem, akkor Rab András megerősítette azzal hogyan alkalmazkodjak a többiekhez. Ria néni és Sanyi bácsi kivételével megismertem az iskola szeretetét. Majd elkezdődött az új élet és másképp működött az iskoláztatás. Ria néni kérésére hozták engem a Tüskevár iskolában, mert más szakiskola nem vette fel. Ezek az én bajaim, az én érzéseim, s még életcéljaim nem voltak akkoriban. Amikor  idekerültem, akkor még 1 éven keresztül a Margit körúti telephelyen tartozkódott, azután 18 éve a Csillebércen adott otthont. Jelenleg az Újpesten tanítják a gyerekeket.
2008-ban szereztem az OKJ végzettséget számítógép kezelői tanfolyamból és 3 év után dolgozni járok. Akkor is úgy tekintenek rám mint egy átlagos emberre és olyanok is az elvárások.

Mivel megváltozott munkaképességű munkahelyen rendelkezzem, értékteremtő munkát végzek és jó teljesítményt nyújtok egy jól megválasztott munkakörben, valamint a kedvezmények mellett foglalkoztatásuk jóval költséghatékonyabb, mint egy egészséges munkahellyé. És ezt az alkalmazkodás a szeretet irányítja! A szüleim, a testvéreim és sogórnőm ugyanúgy alkalmazkodnak hozzám, ahogy én őhozzájuk.Nekem ez a természetes és az jó. Ha bizonytalan lenne az egész felhajtás, akkor felborulna az eddig sok munkával kialakított életem, a biztonságom és a családom is.

Minél jobban dolgozok, annál több fizetést kapok. Továbbra is hétköznap reggel megyek dolgozni, hiszen olyan precíz munkát végezhetek, amely könnyen végezhetek. 

Múlt hét szerdán tervezgettem a Szolnoki utazást. Hiszen itt a városban a Pixel Colony PILON nevű csapat szervezte a Pillon napot, ahol a Pletykafalu Fiókkönyvtára és Közösségi Terén tartották. Nagyon hosszú volt a út, de nehéz volt megtalálni, de főleg Szolnoki buszokkal.

Korán kellett kelnem, hogy elérhessem a 7:45-ös vonatot, amely a Nyugati pályaudvarról érkezett Ferihegyre. Kellemes meglepetés ért! Ugyanis 90% helyett már 100%-os kedvezményem van, így ingyen utazhatok a MÁV és helyközi buszjáratain is. Szükségem van MÁK igazolványra, amit ha felmutatok, akkor ingyen utazhatok az országon belül. Persze a személyim is kell hozzá, így egymás mellett tárolva mutatom meg, ha ellenőrzés van. A BKV járatain eddig is ingyen utazhattam már X éve. Mostantól ez a MÁV-ra is érvényes. A kedvezmény a kísérőmet is megilleti. Nagyon kényelmesen elhelyezkedtem. 

Találkoztam Hayáékkal, akik Debrecenbe utaztak MifeCon-ra. Nem tudtam erről, hogy Pesten kívül máshol is szerveznek conokat. Pesten kívül  Miskolcon, Debrecenben, de külföldön Bécsen és Pozsonyban is szerveznek.  Én ugyan külföldön nem szívesen mennék conozni, de Pesten kívül egy próbát megér ha a város bármely pontján el merészkedek szórakozni. Hayáéktól elköszöntöttem és továbbindultak Debrencen felé.

Aluljárón keresztül mentem a kijárat felé, mivel tettem egy nagyon nagy felfedezést, tehát itt járok először.  A vasútállomás kijárata szocreál stílusú. Véleményem szerint Déli pályaudvar kijáratára hasonlít. Annyira bizonytalan voltam, hogy melyik busszal szálljak fel a Pletykafaluba. Egyszer csak felszálltam egy olyan buszon, hogy elvitte a temető felé. Na fene! Így visszasétáltam 20 perc alatt. Amikor visszagyalogoltam a buszmegállón, pont jókor találkoztam Ricsivel. Együttműködve és szeretettel mentünk 11Y-el és legkésőbb 11 órára értünk a közösségi helyszínre. 

Volt itt minden, amit ki lehet próbálni játékokat.. A legérdekesebb a Tekken 8 és a Duck hunt bajnokság volt. Én a Duck hunt bajnokságra részt vettem, Ricsi pedig mind a kettőben regisztrált. Nagyon ügyesen-precízen teljesítettünk,ám egy apró szépséghibával megtanultunk. 

Mostanában is nem jutottam el a csúcsra, ahogy elképzeltem. Gyerekkoromban sokszor játszadoztam Duck Hunttal, hiszen annyiszor gyakoroltam a helyszínen, hogy már 4-5 kacsát sem találtam. Tehát meg is érdemlem a bronzérmet. Ricsi is harmadik lett a Tekken 8-ban, mert olyan versenyzővel játszott, aki nehéz volt legyőzni. Duck Hunt-ban pedig ezüst érmes lett. 

Kicsit nehéz volt a nap vége, mert még maradtam volna, de este várnak a szüleim. Megbeszéltük, hogy júliusban lesz a Szolnocon, ahol a Verseghy Ferenc könyvtárban tartják. Ricsi megmutatta, hogy hol kell elmenni Szolnocon helyszínére. Ez is olyan 20 perc séta, mint ahogy visszasétáltam temetőtől a buszmegálló felé. Már nagyon várom!  A vonaton ülve kifáradtam. Remek volt ez a nap! Pont erre volt szükségem! Nagyon vágytam egy kis feltöltődésre.

Az ELTE Füvészkertben már sok éve hagyomány az évente megrendezett Sakura ünnep, amely mindig az áprilisi japán cseresznyefa virágzáshoz, Japán tradicionális ünnepéhez, az Ohanamihoz kapcsolódik. Ilyenkor, amikor a japán cseresznyefák virágot bontanak a Füvészkertben, a látogatók – a japán szokásokhoz hasonlóan – takaróra telepedve piknikezhetnek a kertben, gyönyörködhetnek a Sakura fák virágzásában. 
Nagyon sok különleges és érdekes formában mutatkozhatott be. 

Egésznap itt volt a PaGoda Go Egyesület a Go játékkal, Masaka japán nyelvklub Villám japán nyelvórákkal, Magyar Anime Társaság – Manga olvasással és rajz workshoppal, Shogi-val (japán sakk) és yukata beöltözéssel. Nem maradhatott olyan bemutatok, amely nagyon izgalmat hoztak a japán kultúrában. Ilyen volt az Egy Folyó Alapítvány: Ichi Ryu Kai- Szamuráj kardvívás (iaido, iaijutsu) bemutató és oktatás és a Kyudo /Japán íjászat.

Délután fergeteges zenét hozott a Taiko Hungary. 2012-es megalakulása óta már több mint 100 helyszínen teljesítették küldetésüket ami „a japándobolás megismertetése, művelése és terjesztése”. A legkülönbözőbb rendezvényeken mutatnak be a közönségnek 15-40 perces, vagy egész estés előadás keretében.

Zárásaként mutatkozott Hokushin Itto Ryu Hyoho – autetnikus japán kardvívó bemutató.

Elfáradtam, sőt elzsibbadt a lábam, tehát muszáj volt hazaindulnom. Most hogy feltöltődtem jobb is lett a kedvem.  Otthon Xboxosztam Dáviddal, miután megbocsájtottam neki, és arra kértem, hogy soha többet ne kérjen meg szexuális kérésekkel, mert ez nekem borzasztóan idegesítő. Akkoriban botrányt csináltatott az alapítványon belül,  amiért megengedett magának. Mintha állatot akart volna ölni! Emberből vagyok!!!! AUTIZMUSSAL ÉLŐ EGYÉN!
Ez mégegyszer nem fordulhat elő! Nem könnyű mindaz, amiket mostanában csinálok, de figyelem rendszeresen hogy a sorstársam mikor kerül ilyen helyzetben, ahogy Bennel szemben. Én igyekszem elkerülni a veszélyt, tehát rajta tartom a szemét!

Április 2-án volt az autizmus világnapja. Hosszú idő volt, míg elfogadtam minkét állapotom. Az autizmust és az epilepsziát. Csupán azzal van, lesz baj, hogy a mai társadalom sosem lesz elfogadó. Főleg a politikai nyomás miatt.
Az autizmus világnapja, április 2-a minden évben rendezik, melyet az autistát esőembernek nevezik.
Megemlékezek ezen a napon arra, hogy mennyire kiközösített voltam az iskolákban, de TÁMOP-on is. Megemlékezek arra, hogy mennyi nehézséget okoz. Megemlékezek arra, hogy hány ember fordított hátat. Megemlékezek arra, hogy az autizmus mennyiszer okozott nekem csalódást és hozta a kísérőbetegségeket, mint pl. a depresszió, szorongások, kényszer és pánikbetegség. Az autizmus nem betegség, hanem állapot. Én is ettől félek, mivel gyerekkoromtól van az autizmusom, de nem tudni, hogy mennyi esély van erre. Én tapasztalom magamon a gátlásaimat, de másik oldalról pedig sok mindenben fejlődök.

Az Autikum az első hazai Felnőtt Autista Szabadidős és Kulturális Központ, mely Budapest Főváros Önkormányzatának Közösségi költségvetésének támogatásával az Aura Egyesület fenntartásában valósul meg. Az Autikum a Vajda Péter utca mellett található. Ezen a helyen az Aura egyesület emberei hozták létre.

Dávidnak köszönhetően tagja vagyok az Aura egyesületnek, tehát ugyanúgy alkalmaznom kell erre a társaságra, mint a Nem Adom Fel-re. Az autizmus világnapja alkalmából sétáltam a sorstársaimmal, pl: Karcsival a Népligeten. Majd kívánságomat írtam rá a szalagra, és feldíszítettem a bokorba a többi szalag közé. Mindenki, aki másnak születik ebben a cipőben jár. Minden évben történik valami újdonság az életemben. Új emberekkel ismerkedek meg, új társaságba kerülök. 

Addig van időm arra, hogy eldöntsem, hova is vándoroljak hétvégenként. Ugyan Aurában remekül érzem magam, de mindig félek attól, hogy elrontok dolgokat, mint a Nem Adom Felben. Annyi kudarc és csalódás ér, hogy minden olyan bizonytalanná válik az életem. Túl sokat szeretnék adni magamból, előadni, alkotni! Keresek megoldást ezekre a bajokra. Nem szeretném, ha Vadasné Marika csalódna bennem. Ő ismert ember az Aurában. Az nagyon sokat jelent nekem hogy bízna bennem és fontos, hogy ez a bizalom megmaradjon. Marika ellátott néhány hasznos tanáccsal a szinkronizálással. Jót akart nekem, és tisztábba vagyok mik a következményei a jövővel szemben.

A Vajda Péter utcától hazaindultam. Másnap elkezdtem az autizmus világnapi megemlékezést.
El kell fogadnom azt, hogy én is különleges ember vagyok az autizmusom miatt. Sokan mondják, hogy mekkora ajándékot kaptam az élettől. Ha az elutasító társadalom (Nem Adom Fel alapítvány), a politikusok és a hozzájuk hasonlók nem lennének, akkor sokkal könnyebb lenne minden. Az alapítványon belül sok embert megbántottam az életem során. Azt est végére neki láttam az Assasin's Creed Chronicles játszmának! 

Óvodás korú gyerekek és szüleik számára kínált kellemes perceket egy-egy szombat délelőtt, mely során a mesék és a muzsika világában barangoltak. Egyik gyerekkorom legszebb magyar népmesét hallgattam, mégpedig Zöld Pétert. Egy királykisasszonyról szól, aki azt is látja, ami szemmel nem látható, és egy olyan legényről, Zöld Péterről aki beszél az állatok nyelvén, teli van kincsekkel, bár a zsebe üres. A történet pedig elgondolkodtató.

Közreműködött, Kecskés Karina, színművész és Fehérváry Lilla, előadóművész

Kecskés Karina
1976. február 12. –én született Budapesten, magyar színésznő.
Szülei: Kecskés László és Horváth Ibolya. 1993-1994 között Földessy Margit színiiskolájában tanult. A Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt 1994–1998 között, ahol Zsámbéki Gábor tanítványa volt. 1998-tól tíz éven át az Új Színház tagja volt.

Fehérváry Lilla
színész, zenei vezető
25 éve előadóművész. Utca- báb színész, énekes, alkalmazott zeneszerző. A Hattyú Dal Színház tagja. Jelenleg a Ládafia Bábszínházzal, illetve önálló előadásaival játszik. A Madárdal Zenekar egyik alapítója énekese. Számtalan fesztiválon járt már Magyarországon, a szórvány magyarságban, Európa szerte, Kínában, Amerikában. A Szigeti Veszedelem Zenekar és tagjai a zenei projektjeinek állandó társai. Zenében kísérletező, népzenei alapokon. Korok és stílusok közti átjárás jellemzi. Népzene, szakrális zene, világzene, improvizatív zene és a különböző népek zenéi állandó ihletői. Gyermekprogramok, interaktív mesekoncertek alkotója és előadója. Közel 40 színházi-bábszínházi előadás zeneszerzője, zenei rendezője. Pályafutásának fontos eleme a költészet. Több költői est zeneszerzője.

Szinte elolvadtam Kecskés Karina kutyájára, Lunára! Ez a kutya, már belépte már az időskorát. Amikor éppen alszik vagy hallgatja a mesét, akkor áramlott bennem az öröm. Nagyban enyhítette bennem a lelki fájdalmam, az autizmus okozta nehézségeimet. Lunának köszönhettem ezt főleg.  Én jól éreztem magam a szombat délelőtti mesehallgatáson, de a színházak éjszakájára le ne maradjak! 

A előadás végén Kecskés Karinával együtt készült egy közös kép

Az Eötvös10 pince galériában nyílt meg a Radnóti Színház és Csoszó Gabriella közös kiállítása, melyett március 20-tól egészen április 28-ig megtekinthető. A tárlaton 18 színész 16 ügyének összesen 110 fotója látható. A kiállítás alapjául a színház előző évadban indult, majd idén az újonnan érkezett tagokkal kiegészült 14+2 ügy kampánya szolgált.
A színészek felelős állampolgárként foglaltak állást számukra is fontos társadalmi kérdésekben. Céljuk, hogy ráirányítsák a figyelmet közös ügyeinkre, közelebb hozva, kinagyítva, felhangosítva azokat.

Néhány példa a választott ügyek közül: László Zsolt az oktatás jövőjére, Mészáros Blanka a lakhatási válságra, Pál András a roma felzárkóztatásra, Bálint András és Tóth Ildikó az idős emberek problémáira, Kováts Adél az akadálymentesítésre, Sodró Eliza és Rusznák András a bántalmazó kapcsolatokra, Schneider Zoltán a túlfogyasztásra, Gazsó György az erdővédelemre, Lovas Rozi az örökbefogadás nehézségeire hívja fel a figyelmet. A kiállítás során minden héten lesz egy színész-tárlatvezetés, valamint a szervezők néhány ügyet kiemelve a sokból szakmai beszélgetéseket is tartanak majd.

Csoszó Gabriella fotóművész a legjobb hazai női alkotók sorába tartozik. Az Elég című kiállítás zárja a női alkotók hónapját, a Teri a házban – nőnapok az Eötvös10-ben című rendezvénysorozatot. Budapesten él fotós, képzőművész, tanár, aktivista
A 2000-es évektől jellemzik munkáját a a közelmúlt történelmének társadalmi, politikai kérdései.
Fontosabb sorozatai a politikai archívumokkal illetve a szólásszabadság kérdésével foglalkoztak.
Munkái rendszeres szerepelnek hazai és külföldi kortárs művészeti kiállításokon. Több fontos külföldi, művészeti ösztöndíj nyertese New Yorktól Berlinen át, Lisszabonig. 2010-től fotóival fontos, de kirekesztett, hátrányt szenvedő társadalmi csoportokat támogat, dokumentálva küzdelmüket.
Aktív tanító, saját fotótanfolyam-rendszert hozott létre 2000-ben, ahol fontos szempont a társadalmi érzékenység, tudatosság. Fotózás és aktivizmus tanfolyamon hajléktalan emberek tanulnak együtt nem hajléktalan társaikkal. De tanított segítségre szoruló gyermekeket, roma fiatalokat, hallássérült résztvevőket. Fotográfiát tanít az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékén, A Közélet Iskolájában, a KREA Művészeti és Design Iskolában.
Több részvételi művészeti, társadalmi kutatási program partnere, alkotó társa. A Radnóti Miklós színház rendszeres fotósa.

Sokan voltak jelen a kiállításon. Köztünk Rozival és anyukájával.  Nagyon kedves volt és köszöntünk egymásnak. Örültem a jelenlétének. Kicsit zavarban voltam, mikor Csoszó Gabriellának is köszöntöttem. A megnyitó nem tartott sokáig, de leginkább fél órás volt. Nagyon finom sajtos pogácsák voltak. Nem sokat ettem belőle, de sok vizet ittam. Hazajöttem s fáradtan estem be. Xbozosás közben éreztem az otthonom melegét.

Meglepő dolog történt velem, ami szintén óriási élmény volt. Február elejétől elindították a Riz Levente sportcsarnokban az ingyenes mozgási lehetőséget, amely minden mozogni vágyó Rákosmenti lakost szeretettel vár. Múltkor a betegség miatt kihagytam az első alkalmakat, de mivel meggyógyultam, ideje kipróbálnom. Czanik Balázs jól ismerte engem, mint a saját tenyerét, így nem volt más választásom, minthogy a 110 kilós testsúlyommal vissza kell fognom. Ezek a gyakorlatok, amiért rég mozogtam nagyon erőltető volt, mint ahogy hittem. Rengetegen érkeztek, de főleg hölgyek! Szerencsés voltam, mert tudtam hova kell állni.

A szuper rendezvények mellett azért építették a Riz Levente Sport- és Rendezvényközpontot, hogy legyen egy olyan közösségi tér, ahol a kerület lakosai együtt is tudnak sportolni. Véleményem szerint a résztvevők élnek is a lehetőséggel és minden alkalommal egyre többen és többen jelennek meg a tornákon, ahol a legkisebb gyerekektől egészen az idősebb korosztályig képviseltetik magukat és próbálják végrehajtani a gyakorlatokat.

Czanik Balázs 1981. április 25-én született Délegyházán. A mozgás gyerekkora óta az élete szerves részét képezi. Focizott, táncolt, számos küzdősportban kipróbálta magát, míg végül az aerobik felé vezetett az út, mert nagyon tetszett, hogy a lényegében a sport és a tánc ötvözte.
Közel két évtizede tartott az első aerobik órája a szülővárosába. Az első pillanattól sokan és szívesen jártak hozzá, így hamarosan Budapesten is elkezdett órákat adni.
Időközben megismerkedte az ismert brazil küzdősporttal, a Capoeirával, és megfogalmazódott benne egy új mozgásforma, a Capoeira Aerobik ötlete. A gondolatot tett követte, és a világon egyedüliként kidolgozta és létrehozta a Capoeira Aerobikot.
Szerencsére a sportszeretők igen hamar megkedvelték nemcsak Magyarországon hanem több külföldi országban is, és egyre többen hódolnak ennek a különleges mozgásformának.
Fontosnak tartja, hogy egy edző folyamatosan fejlődjön és képezze magát, ezért az aerobikedzői, a személyi edzői és a testépítő edzői mellett sportszervező menedzsment végzettséget is szerezzen.

A mozgás minden nehézség ellenére jól végződött, ezért tervezek többször elmenni. Kíváncsian várom milyen lesz a következő alkalom, remélem nem kell csalódnom benne. Ez az idei mozgás nagyon kellene a testsúly ellen! 

Egy olyan legendás színésznő, aki annak fedi fel titkait, akinek érzékenysége, türelme van hozzá. Piros Ildikó művészetére különös kettősség jellemző. A lírai, törékeny, kedves, örök fiatal külső szenvedélyes, mély, intelligensés harci kedvvel teli dimenziókat rejt. A Mesében állunk csodakertben című előadásán életéről, pályájáról, mestereiről, nagyszerű partnerekről, színházi és filmszerepekről vallott másfél órában. Mondandójához színpadi és televíziós szerepeiből részleteket mutatott be, és néhány verset is hallhatott tőle a közösségi ház zsúfolásig. 

Piros Ildikó 1947. december 23. –án született Kecskeméten, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Édesapja Piros István László magyar királyi közellátási előadó, aki Pavel Antal József fiaként Pavel István néven született, de még a házassága előtt felvette édesanyja, Piros Mária családnevét, így a gyerekei már a Piros vezetéknevet viselték születésüktől kezdve. Édesanyja Gáspár Pálma Klára. Egy nővére és egy húga van. Utóbbi, dr. Piros Györgyi a Szegedi Tudományegyetem klinikájának kardiológus főorvosa.
Szülővárosában érettségizett, majd elsőre felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. 1200 jelentkezőből választották ki a legjobb tizenkettő közé. A főiskolára édesanyja unszolására jelentkezett, miután édesapját már 13 éves korában elveszítette.
A főiskolán Várkonyi Zoltán osztályába járt, többek között Kern Andrással, Sunyovszky Szilviával és Verebes Istvánnal. Másik tanára a főiskolán Vámos László volt. Mint harmadéves hallgató 1968-ban a Madách Színházban Dürrenmatt Nagy Romulus című darabjában lépett először színpadra.
1970-ben végzett a főiskolán, majd 37 éven át a Madách Színház tagja (2007-ig), bár Várkonyi Zoltán is szerette volna szerződtetni a Vígszínházhoz. A Madáchban sokat dolgozott együtt Ádám Ottó rendező-igazgatóval.
2007 és 2012 között a Soproni Petőfi Színház társulatának tagja volt.
2010-től a Turay Ida Színházban is játszik.
Számos színdarabban fellépett már országszerte, szinte nincs olyan karakter, amit ne formált volna meg.
2000–2014 között a Magyar Táncművészeti Főiskola színészi játék tanára volt.

Filmszerephez 1966-ban jutott, és két évvel később Hintsch György A veréb is madár című vígjátékában az egyik női főszereplő figuráját játszotta. Legismertebb szerepeinek egyike a Szabó Magda regényéből készült, 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat, melyben Zsuzsanna testvér alakját formálta meg.

2016-ban szerepelt Kovács Ákos Ugyanúgy című dalának videóklipjében. Még ugyanebben az évben a Pécsi Országos Színházi Találkozó díszvendége volt.
2021-ben a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagjává választották.

Első férje Pintér Tamás kaszkadőr volt (1969-től), akivel csak néhány évig tartott a házasságuk, s egy közös fiuk született. Második férje Huszti Péter Kossuth-díjas színművész, akivel 1975-ben kötött házasságot, és szintén van egy közös fiuk.

Piros Ildikó estjén kellemes érzés fogott, hiszen az Abigél című filmben óriásit alakította Zsuzsanna testvért. A pillanatból aztán nem marad semmi, az emlék elszállt. Az előadás végén meghatottságával így szólalt:
– Párom, társam, életem, szövetségesem, együtt gondolkodóm, álmodótársam. Huszti Péterrel több mint ötven éve játszunk együtt és éljük az életet gyermekeinkkel, unokáinkkal. Fogjuk, foghatjuk egymás kezét, mint a színpadon meghajlásokkor! 

Sajnos a közös kép elmaradt, de a dedikálást szívesen elfogadta. Az előadást után úgy határoztam, hogy inkább hazamegyek. Nagyon késő volt már, ezért este még volt időn Xboxozni.

Kálmán Imre egyik legnépszerűbb operettje, amely 1924. február 28-án mutatták be a Theater an der Wienben. A Budapesti Operettszínház az ünnepi alkalomból február 28. és március 3. között többször is műsorra tűzte a legendás darabot, amely Bozsik Yvette Kossuth-díjas színházi alkotó ikonikus rendezésében újították fel.
Egyrészt Shakespeare-re emlékeztető nem várt fordulatokkal teli a szövevényes történet, ahol a saját maguk gyártotta hazugságok hálójában vergődnek a szerelmes fiatalok. Másrészt egy romantikus, viharos, és gyönyörű dallamokban gazdag zenemű, energiával teli táncjelenetekkel. A műhöz méltó mesés atmoszférát impozáns színpadi látvány.

Történet:

Egy Kolozsvárhoz közel fekvő birtoknak Marica grófnő a tulajdonosa. Gazdatisztje, Török Béla álnéven, a tönkrement Tasziló gróf, aki húga kelengyéjére gyűjti a pénzt. Marica egy szerelmi csalódást követően, feldúltan érkezik meg a birtokra. A grófnő már unja a társaságbeli férfiakat, mind csak a pénzét akarja. Hogy kérőit elriassza, kitalálja, hogy van egy Zsupán Kálmán nevű vőlegénye, aki történetesen gróf. Csakhogy tényleg létezik egy mulatságos figura, akit így hívnak. Kisvártatva meg is jelenik, és mindent összekavar. Mindeközben egy cigánylány megjósolja Maricának, hogy nemsokára gazdag, nemesi származású vőlegénye lesz.Marica így inkább a kastélyában marad, mert így nincs veszélynek kitéve. Tasziló ugyan beleszeret Maricába, és ezt megírja egy barátjának. Marica a levél alapján rájön, hogy egy elszegényedett mágnás a gazdatisztje, ezért a társaság előtt hozományvadásznak nevezi. Majd persze felismeri, hogy Tasziló az ő érdekeit szolgálja, de ekkor már úgy tűnik, minden hiába. Szerencsére Tasziló nagynénje, egy bájos öreg hercegnő is tudomást szerez a történtekről, és mindent helyrehoz. Marica és Tasziló boldog pár lesznek, eközben pedig Liza és Zsupán is szerelembe esnek.

1924-es premiert megelőzően az Ujság című lap tájékoztatta olvasóit mások mellett az új operett címszereplőjének látványos jelmezéről, amiben – a korabeli tudósítás szerint – 56 strucctoll volt látható. Az előadásban felcsendülnek a zeneszerző legnépszerűbb dallamai, a Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket, a Hej cigány, a Ne szólj kicsim, a Szép város Kolozsvár, a Szent Habakuk, és a Ringó vállú csengeri violám is.  Nemcsak Budapesten, de Szentpéterváron, Jekatyerinburgban és Bécsben is látható.

Egyik főszereplője Oszvald Marika, aki Cecília hercegnőt alakította. Láttam rajta azt az átélést, ahogy a szerepét játszotta. Sugárzott belőle a színészet iránti szerelem. Annyira jó volt ezt látni! Büszke voltam Marikára, mert a szinkronizálásba is belekóstolt, leghíresebb Disney filmben A kis hableány című rajzfilmjében Arielt kölcsönözte. 

Marica, a darab főhőse nem tudom, jómódúnak számított e, mivel eleinte a pénz érdekelt, majd rájött mi a szerelem. Érdekesnek azért, hogy gazdag ruhát hord, de volt hogy paraszt ruhát hordott. Taszilo gróf, aki viszont jómódúnak számít. Ki ne vágyna ilyen sikeres gazdag nőre, mint az Marica gróf?
Zsupán Kálmán és Moritz herceg ugyan féltékenyek egymásssal, de belátták hogy Marica grófnő és Taszilo Gróf szeretik egymást.
És Zsupán Kálmán, a cigány akcentusával és vagyonával tényleg jó parti, feltéve, ha megvan a közös szimpátia

A színdarab 205 perces volt, szünettel. A legjobban a 2. tetszett, amikor Taszilo találkozik a nénjével. A műhöz méltó mesés atmoszférát impozáns színpadi látvány és kifinomult, korhű jelmezek hozták meg a kedvem.

Az előadás után rohantam művészbejáró felé.  Szomorú voltam, mert múlthét februárban hörghurut gyulladásban szenvedtem. Még a Nem Adom Fel által szervezet Ki Mit tudot is le kéne mondanom a betegségem miatt. Bevallom, nehezen viselem, amiért szenvedtem amiatt. Halasi doktor úr, aki Sziklay doktornő utódja lett annyi gyógyszert íratta fel, hogy még rosszabbul éreztem magam. Majd ezután egy köhögési csiílapítot írt fel, ami hatására jobban lettem. Úgy néz ki, hogy szerdától vissza is térhetek dolgozni. Az idei február elég szomorú, de megfogja az emberi lelket.

Szóval a művészbejárat előtt szerettem volna kérni egy közös képet Széles Flórától, de másik előadása lesz. Így tehát haza is indultam. A szokásos 2-es Metró és a Rákoshegyi busszal utaztam haza. Én örültem, hogy megörökíthettem az idei színházi pillanatait.

Ez alkalomból születésnapi Nosztalgia Gálával köszöntötték fel a József Attila Színház társulata. Az előadásban világhírű operettek és musicalek voltak hallhatóak, majd a táncdalfesztiválok örökzöldjei csendültek fel: élő zenekari kísérettel, a színház tánckarának közreműködésével.

 Láng József, Jászai Mari-díjas színész, a József Attila Színház örökös tagja 1934. január 5-én született Szekszárdon.

1953-ban érettségizett a Petőfi Sándor Gimnáziumban. A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1953–57. között végezte. 1957–59 között a Pécsi Nemzeti Színház tagja volt. 1959–62 között a budapesti Vígszínházban játszott. 1962–től pedig a József Attila Színházban láthattuk, amelynek azóta is a tagja, 1955–től filmezik, 1961–től szerepel a tv–ben, szinkronszínész.

Számos filmben és tévésorozatban játszott, mellette sokat foglalkoztatták szinkronszínészként, egyik kiváló szinkronszerepe Roger Moore állandó magyar hangja volt, amely meghozta számára nem csak az országos ismertséget, de az emberek szeretetét és elismerését is.

Láng József 1962-ben házasodott össze feleségével, Zsuzsával, akivel két fiuk született, a fiúk közül a fiatalabb 40 éves korában sajnos öngyilkos lett. A ma 90 éves színésznek, a nagyobbik fiától négy unokája van.

Minden bizonnyal Láng József 1996-ban kapta meg a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét, 2010-ben Gobbi Hilda-díjjal, 2015-nem pedig Jászai Mari-díjjal jutalmazták.
Láng József 2020-ban lépett utoljára színpadra, majd 2022-ben bejelentette, hogy végleg visszavonult. A ma 90 éves Jászai Mari-díjas színész, akit remek színházi és filmes alakításai mellett Roger Moore szinkronhangja tett országosan is ismerté, a bejelentése óta már nem tervezi, hogy valaha is visszatér a színpadra.
A pécsi kezdés óta több mint 60 évet töltött a pályán. A kiváló színész 1984-ben átesett egy szívműtétem, műbillentyűt kapott. nem csoda hát, hogy az elmúlt évek koronavírus-járványa a színész életében is sok mindent megváltoztatott, miközben a színházak is bezártak. Ennek hatására Láng József végül is úgy döntött, hogy végleg búcsút intett a színészi szakmának.

Nagyon tetszett az előadás. Ugyanolyan, mint a Csuka Mónika énekiskola zárógálája. Persze a szokásos nem maradhatott ki! Ha kedvezményesen árulták volna a jegyet, akkor már rég megvettem volna. Kíváncsi leszek, hogy azután mikor lesznek újabb események. Ez majd jövő hónapban kiderül.