Gondoltam magamban regisztrálom erre az alkalomra, mivel Pesti vigadóban tartották a szinkron délelőttöt. Kicsit rendbe kellett szednem magam, mert a 6színben nem jutott erre lehetőség a szinkronizálásra. Picit korábban indultam el. A 2-es metróval mentem a Deák térig, és 10 percet gyalogoltam a Vigadó tér felé. A Pesti vigadóban, felmentem a lift segítségével és a 4. emeletig kerestem a Sinkovits Imre kamaraszínpadot. A Pesti vigadó a Müpára emlékeztet, de jegyárai drágák voltak. Szerencsére a vasárnapi esemény ingyenes volt, de regisztrációhoz kötött.
B. Nagy Ervin animációs tervezőművész 2014 óta dolgozik a „CSEREBOGARAK” – Animációs történetek magyar bajnokokról című sorozattervén. Mindegyik epizód más sportolót és másik sportágat mutat be, a nagy győzelmek helyett a bajnokok ifjúkorára helyezi a hangsúlyt. B. Nagy Ervin szabadúszó animációsfilm- alkotó 2011-ben szerzett animációs diplomát a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen. Dolgozott a londoni Cartoon Network, a mainzi ZDF, a budapesti Pannónia, Cinemon, Crocobee, Umatik Entertainment, és az Omega Kreatív stúdióknál, valamint a Kecskemétfilmnél és Richly Zsolt Luther Műhelyében. 2008 és 2009 között részt vett az első Animation Sans Frontières nemzetközi workshopon, a Patrik és Theo című sorozattervvel pedig a 2010-es Cartoon Forum résztvevője volt. 2014 óta dolgozik saját fejlesztésű Cserebogarak – Animációs történetek magyar bajnokokról című sorozatán, mellyel elnyerte a Magyar Művészeti Akadémia hároméves művészeti ösztöndíját. 2017 óta óraadóként tanít figura- és látványtervezést külföldi hallgatóknak a Budapesti Metropolitan Egyetem animáció szakán.
Mindegyik epizód más sportolót és másik sportágat mutat be, a nagy győzelmek helyett a bajnokok ifjúkorára helyezi a hangsúlyt. A Cserebogarak első, 2016-ra elkészült bemutató (úgynevezett pilot) epizódját tehát az „ötletadó” ötszörös olimpiai bajnok úszó „kapta meg”, igaz, ehhez nemcsak a Magyar Média Mecenatúra anyagi támogatására, hanem Egerszegi Krisztina beleegyezésére is szükség volt. Az összesen tizenhárom részesre tervezett sorozatból mostanáig további négy alkotás valósult meg: 2018-ban a vívó Kárpáti Rudolf, 2019-ben a sakkozó Polgár lányok, 2020-ban a háromszoros olimpiai bajnok ökölvívó, Papp László, 2022-ben pedig a legendás öttusázó, Balczó András sportolói fejlődéstörténetét felvillantó darab. És már javában zajlanak a hatodik (Kemény Dénes) és a hetedik (Grosics Gyula) rajzfilm munkálatai is. A gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt szórakoztató és élvezetes nyolcperces alkotások ugyanakkor azért is igazán értékesek, mert a könnyen felismerhető és jól értelmezhető „egymondatos” tanulságokon túl játékfilmes utalásokat és különleges rajzfilmes formai megoldásokat alkalmazva teszik emlékezetessé a megrajzolt történeteket.
A filmvetítéseket követően a program során a közönség bepillantást nyer a szinkronizálás rejtelmeibe. A résztvevőket színész, szinkronszínész kalauzolja a mesterség világában, miközben nézők is az olimpikonok bőrébe bújhatnak. Én is szinkronizáltam a Cserebogarak: Polgár lányok című részben Polgár Zsuzsa szerepében.
Kiss Eszter nagyon laza szinésznő. Tele volt élettel, tehát változatos színészvilága van. Ezért szeretem, ha minden szinkronizáláshoz mindent betanítják. Talán megszoktam ezt szinkron hangulatot, mióta a Mondoconon versenyzek. Picit zavaró volt, mert a hangmérnök összevissza lehalkította a keverőket, de nem volt vészes. A lényeg megvolt a felvétel, mely rajta vagyok.
A sors útjaim
Szomorú voltam hétköznap közepette, mert annyi mindenen mentem keresztül. A Thália tanoda miatt megsérültem! Csalódtam bennük, mert arról van szó, hogy a felelősségüket akarják kizárni hogyha bármi van ott, akkor ők semmi módon ne legyenek érintettek.(autisták,down szindrómás,látássérültek...stb)
Miért közösítik ki az érintetteket egy adott helyszínen?
Ben tavaly megmondta az igazat a messengeren: Mi autisták nem vagyunk terroristák, holott betolakodnánk, és követelőznénk, mint egy nagydarab srác a Tüskevár iskolában. Mi fogyatékkal élők kaphatnánk olyan esélyt a szinkronképzésre, hogy lehetőség lenne szinkronizálni, amely nem tartalmazna olyan jelenteket amik vannak a nyugalom megzavarásra alkalmas képi és hanghatások. Én ugyan rajzfilmekkel/animéval foglalkozom. (Disney,Netflix,Warner,Hanna-Barbera,Cartoon Network) Sitcom,telenovella,Dokumentum,Reality kizárva.
Ricsi jól tette, hogy megvigasztalt engem és segített nekem, hogy melyik helyszín a legalkalmasabb. A Talent stúdió csak és kizárólag gyerekeket tanítják. Felnőtteknek workshopot szerveznek.A Hadart színház SZINKRONSZÍNÉSZ KURZUS többe kerül, mint a Thália tanoda.
Én nehezen viselem a fájdalmat, de ezt nem engedem, hogy ilyeneket írjanak rólam. Mintha azt mondanának, hogy adjam fel! Pár ismerősöm támogatott engem, sőt tartották bennem a lelket, de igyekeztem erős lenni, ami nagyon nehéz volt. Kissé megviselt az a sok inger, ami ezen szinkrontanfolyam miatt belekezdeném. Annyira erős volt bennem a harag, hogy sírva fakadtam. Elárulom, amit nem is egyszer említhettem, hogy gyerekkoromtól sűrűn beszélek magamba. Miért? Mert mikor nézem a kedvenc rajzfilmsorozatom, akkor mindig eszembe jut valami, és kibeszélem. Tudom, hogy egyeseknek csúnyán hangzik, de közel 20-30 évnyi magányban az ember megszokja, hogy egy nem létező emberrel beszélget. Egy adott rajzfilmkarakert én adom elő. Mindig ott van mellettem. Mozikban, koncerten, színházban is ott volt velem, mert a külső szemlélő (Anyám) ezt nem akar megérteni. Hülyének tarthatnak, amit az ember nem ismer. Ez köztudott.
Talán azért történhetett ez a kiborulás, mert sosem voltak lehetőségeim az OKJ és a TÁMOPON kívül. A 2003-as, 2008-as és a 2013-as eset ritka alkalmak voltak. Másfajta életet éltem.
Ricsi annyiszor lelket öntött belém. Viszont Mondocon Fandub ismerőseim szerint milyen jó ember vagyok, de én nem így látom. Nem tartom magamat annak, mert sok olyan hibát tapasztaltam, amire nem vagyok büszke, és amiről nem szívesen írnék. Csak annyit fűznék, hogy az április az autizmus hónapja, magyarul az esély napja.
