A nevem Anita Cicus

Atípusos autista és epilepsziás vagyok.
Hogy mi is ez?
Az autizmus átható formája valamint a kommunikációs készségek fejlődési zavari formája. S az epilepszia viszont egy idegrendszeri zavar, melynek vezető, de nem egyetlen tünete a visszatérő epilepsziás roham.

Más vagyok mint a többi ember, és másképpen látom a körülöttem lévő világot.

Nem szeretem az igazságtalanságot, és azt sem, ha másokat, főleg a gyengébbet bántják.

Hobbim: Színpad,TV nézés, zenehallgatás, írás, és  a legfontosabb:
többoldalú életet élek.
Szeretem a rajzfilmeket, anime-kat és a zenét, főleg a jazz és a 90-es évek zenéit.

Olyan világot szeretnék, ahol a béke és a nyugalom tárul fel.

Autizmus saját szemszögből

Az autizmus olyan, mint egy rossz ember. Sokat ad, de mellette el is vesz. Az autizmus lehetővé teszi, hogy észrevegyünk dolgokat, mélyebbre ássunk az érzelmek világába és olyan dolgokat fedezzünk fel, amelyeket mások nem. Az autizmus különleges adottságokat ad nekünk, de cserébe nem engedi, hogy emberi kapcsolataink legyenek. Mintha adós rabszolgák lennénk. Megfoszt gyerekkorunk szép pillanataitól, magányra, elszigeteltségre kényszerít minket úgy, hogy azt nem akarjuk. Furcsa, zavart viselkedésünk miatt ki vagyunk téve nevetség tárgyává, rossz gyerekek, emberek gonosz viselkedésének, rosszindulatú megjegyzéseinek, felelőtlen hozzáállásának, mellyel megpecsételődik sorsunk és jövőnk. Némelyikünk szeretne kapcsolatokat, de nem tudunk kialakítani. Amikor sikerülne, az szinte mind tönkremegy. A kudarc pedig sajnos olyan óriási, hogy félreérthető helyzeteket von maga után. Akad olyan autista, ki nem beszél, és az autizmus kék, sötét cellájában sínylődik. Akad olyan, ki ugyan beszél, mégis egy kék rab. És akad olyan, aki csak egy az autizmus házi őrizetében van, félig meddig, bezárva.

Belső vulkánunk sok esetben kitör, rémületet okozva azoknak az embereknek, kik el se tudják képzelni milyen az autizmus világa. Az átlagos emberek félelmükben ajtót, ablakot zárnak be előttünk, nem törődve azzal, bennünk mi zajlik, erősítve a kétségbeesést és a kilátástalanság érzését. Sokuk észre se veszi, hogy mekkora lelki rúgást mérnek ránk. Mi pedig pánikunkban dörömbölünk az ajtón, megértést keresve, de az ajtó nem nyílik. És jönnek olyan durva és bántó mondatok, amelyeket nem gondolunk komolyan. Csupán élni szeretnénk boldogan, békében és elfogadott emberekké válni a társadalomban! Nem pedig elszigetelve, mint valami bűnöző. Nem szabad engedni, hogy a jövő autistáit is úgy kezeljék, mint egy kutyát, vagy elmebeteget! Az még rosszabb! Bántó és lealacsonyító szavak! Lehet segíteni csak akarni kell! Akármi is a helyzet, az esélyt, a segítséget meg kell adni! Az autizmus nem gyógyítható, de fejleszthető!

Epilepszia saját szemszögből

Tudjuk, hogy az epilepsziás működészavar, bármilyen okból áll elő, egyes agyi területek nagyon-gyakran működésben összetartozó agyi rendszerek fokozott működésének a következménye. Tehát ezekben a területekben, rendszerekben (hálózatokban) fokozott ingerületi állapot uralkodik és a rohamok idején egyidejűleg nagymértékben lépnek működésbe az idegsejtek és hozzák létre a rohamtüneteket, amelyek attól függenek, hogy milyen működési feladatot lát el az adott epilepsziás agyi terület. Képzeljük el azt, hogy elveszítjük az uralmat. Majd 30 mp múlva összeesünk. Beszédzavarossá alakul, mely nem tudunk beszélni illetve segítséget kérni. Kezek-lábak rángani kezdenek, pszichés tünetek alakulnak, és minden közben habzik a szánk. Olyan, mintha szörnyekké alakulnánk, de 5 perc után magához térnénk. Megoldás esetén orvoshoz kell fordulni, és különböző vizsgálatokon kell részt venni az episek számára. Akad olyan epilepsziás, aki súlyos körülmények között volt rosszul létben, és az epilepszia lila színű.

Az epilepszia a legrémisztőbb rohamkitörésekkel teríti le az embert. Az a szó, hogy ,,roham", azt jelenti, hogy valami megtámadja, megrohanja valami idegen nyilvánvalóan kívülről jövő. Amikor valakinek az élet dühöt, keserűséget és reménytelenséget jelent, valamint állandó elutasítást egy halom negatív érzéssel, akkor nagy az esélye annak, hogy komoly betegségek alakuljanak ki. Az epilepszia megjelenése is a fent említett állandó konfliktushelyzeteknek „köszönhető”. Az ilyen ember nem érzi magát biztonságban és úgy véli állandó üldöztetésben van része, ráadásul még bűntudatot is érez a viselkedéséért. Az agresszivitás és a düh fedve és elfojtva maradhat, ami szintén megbetegedéshez vezethet, hiszen a ki nem mondott, megemésztetlen dolgok, gondolatok „méregfogukkal” mardoshatják az ember lelkét és testét egyaránt. Az epilepszia mély érzelmeket takar, amelyek a rohamok által tőrnek felszínre. Az erőteljes elutasítás, amit az élet iránt éreznek ezek a személyek, folytonos nehézségeket és kudarcot eredményezhetnek.

Világnézetem

Gyermekként ámulva csodáltam a körülöttem lévő rajzfilmeket a TV előtt, és sok más szép dolgot, amit ebben a ,,zárt világomban" fel tudtam fedezni. Azok a csodálatos animációs filmek lettek életem fontos részei egészen felnőtt koromig. Mellette megtapasztaltam az iskolai körülményeit, mások ok nélküli utálatát, önteltségét. Nem tudtam soha hogy miért. Visszahúzódó, csendes kislány voltam. Mióta sulit váltottak, lassabban és gyengeelméjűen fejlődtem. Ez egyébként érthető, ha az embernek nincsenek barátai, sőt még traumába is szenved, így valamibe menekülnie kell. A felnőttek is nézhetik rajzfilmeket, amelyeknek egy része más világba repíti az embert, a másik része pedig már egy erőszakos oldalát mutatja. Pl: Happy tree friends vagy Family Guy.
A szakiskola évek alatt megváltozott. Amikor felbukkant az epilepszia, alig fejlődtem sokat, majd azután depresszióban is mentem keresztül. Lelkileg kiborultam az iskoláztatás miatt, emiatt az autizmusom és epilepsziás időszakok miatt mind tönkrementek. Sok idők után mindent megtanultam és rá tudtam eszmélni a világra, amiben élek. Egy fajta felvilágosodáson mentem keresztül. Mégpedig az, hogy aki másnak születik, azt rögtön kiközösítik. Lehet autista, roma vagy éppen fekete. Nem tudom megérteni miért? Miért nem lehet a másságot elfogadni? Miért hoznak olyan törvényeket ami a másság ellen van? Felesleges és félelmet kelt az emberekben ami később feszültségekhez, elnyomáshoz vezet, melynek következménye a komoly pszichés betegségek sokasága. Az imént felsorolt másságokról nem tehetnek azok, akik másnak születnek. Mindegy, ki milyen buta kifogást keres, én fenntartom azt az állítást hogy a felsorolt másságok olyan másságok, amelyeket nem a születendő gyermek, vagy a szülei választottak. Nincs sajnos beleszólásunk abba, hogy milyennek szülessünk. Most az emberek elkezdjenek félni attól, hogy valamelyik buta és primitív emberke mit fog gondolni vagy tenni ha netán olyan gyermeket hoz a világra aki más? Miért nem lehet egy békés életet élni és nyitni az újdonságra? Miért van ennyi erőszak ebben a világban? Ennek is a pénz lehet az egyik fő oka, illetve a gonoszság hajlama ami nem egy, hanem akár több ember életét is keményen tönkreteheti. Tudnám folytatni, de akkor nagyon hosszú lenne a cikk

A világ szépségei

1) A rajzfilmek és animek sok annyi tanulságot hozz maga után. Rajzfilmnek mindig van bevezetője és befejezése, az anime-nak ritkán van boldog happy endje.
2) Szép tárgyak és dolgok.
3) Lendületes mozgás és barátok.
4) Az őszinte mosoly az erős lélek jele az arcon!

Azért írtam le, hogy a blogom nemcsak a megszokott témáimról szóljon, hanem magáról az autizmusról és a epilepsziáról, a saját szemszögemből. Valamint megosztanám a gondolataim, és leírnám milyen érzés ezzel az állapottal együtt élni. Egy ún. auti/epis naplósorozatot szeretnék indítani olyan embereknek, akik ismerik az autizmust, de olyan személyek részére is készítem, akik NT-sek (NT: Neurotipikus személyek, kik nem élnek autizmussal.)
És megmutassam, igenis sok mindenre vagyok képes, de akadnak olyan nehéz feladatok az életben, amihez segítség kell!