Minden évben arra hivatott, hogy ráirányítsa a figyelmet erre a komplex idegrendszeri fejlődési állapotra. Bár az autizmus diagnosztikai kritériumai egységesek, az állapot egyéni megjelenése rendkívüli sokszínűséget mutat. Az érintettek közötti különbségek nemcsak a kommunikációban, a társas interakciókban és a viselkedésszervezésben figyelhetők meg, hanem az intellektuális képességek, a nyelvi fejlődés, a személyiség és az esetlegesen társuló egyéb állapotok vagy zavarok szintjén is. Mindez a környezeti hatásokkal együtt alakítja az egyén fejlődési útját, ami miatt az autizmus spektrumán belül igen eltérő kimenetelek figyelhetők meg.

A történelem nagyjai a spektrumon

A híres tudósok, mint Albert Einstein, Isaac Newton vagy Charles Darwin Asperger szindrómások voltak, és valószínűleg az sem lep meg senkit, hogy Wolfgang Amadeus Mozart, aki már ötéves korában szimfóniákat komponált, szintén Asperger-szindrómás lehetett. De a nagy világvezetők között is akadtak, akik spektrumzavarral élték az életüket.

Ilyen volt például az Amerikai Egyesült Államok harmadik elnöke, Thomas Jefferson is, aki vélhetően a világtörténelem egyik leghíresebb autistája, még ha kevesen is tudják, hogy Asperger-szindrómája volt.

Sokan Gaius Iulius Caesar római diktátort is autistának vélik, azonban a kutatás jelen állása szerint az ókori politikus valószínűleg antiszociális személyiségzavarral küzdött, azaz pszichopata lehetett inkább, mintsem autista. A két rendellenesség bár nagyon különbözik egymástól, a nagy történelmi távlatok elhomályosít(hat)ják a kutatók látását.

Az autizmusról egyre többet beszélünk, ami segíti az érintettek elfogadását és támogatását. Ugyanakkor fontos, hogy az információk hiteles, evidencia-alapú és ellenőrizhető forrásokból származzanak, így elkerülhetjük a sokszor profitfókuszú és sajnos szintén gyakran tévhiteket is terjesztő forrásokat. 

Az április 2-i autizmus világnap számomra különösen fontos nap volt, mert az Aura egyesülettel ünnepelte az Autikum 1. születésnapját!

Egy különleges utazásban volt részem a sorstársaimmal : a MÁV csoport támogatásaval egy "saját buszt" kapott egy kis időre, egy budapesti körutazásra. Ezúton is köszönöm Rubinstein Zoltán busz sofőrnek, hogy vezetőnk és társunk volt az úton!!! Hangulatos kis utazás volt.

Mikor az autizmus világnapja elkezdődött belevágtam egy tökéletes napba. A legjobbat vártam el magamtól, hogy megünnepeljem a sorstársaimmal.Tudom, hogy a sorstársaimnak megvan a maguk életnehézségei. Ha pedig velük vagyok, szeretem jól érezni magam a társaságukban. Ez így van rendjén. Az autizmusom olyan kihívást jelent, melynek kapcsán segítséget kell nyújtani, támogatni kell, hogy megértsék, hogyan kell hozzáállni ehhez a speciális helyzethez. Egy NT-s, más szóval neurotipikus (nem autizmussal élők) emberek előítéletes halmaza is sokat ront a helyzeten, mert az autizmust nagyon sokan nem fogadják el. Ezzel a stresszel is együtt kell élnem.  Az autizmus világnapja kiváló alkalom arra, hogy a figyelem valóban rájuk és a hozzátartozókra irányuljon.