Kálmán Imre egyik legnépszerűbb operettje, amely 1924. február 28-án mutatták be a Theater an der Wienben. A Budapesti Operettszínház az ünnepi alkalomból február 28. és március 3. között többször is műsorra tűzte a legendás darabot, amely Bozsik Yvette Kossuth-díjas színházi alkotó ikonikus rendezésében újították fel.
Egyrészt Shakespeare-re emlékeztető nem várt fordulatokkal teli a szövevényes történet, ahol a saját maguk gyártotta hazugságok hálójában vergődnek a szerelmes fiatalok. Másrészt egy romantikus, viharos, és gyönyörű dallamokban gazdag zenemű, energiával teli táncjelenetekkel. A műhöz méltó mesés atmoszférát impozáns színpadi látvány.

Történet:

Egy Kolozsvárhoz közel fekvő birtoknak Marica grófnő a tulajdonosa. Gazdatisztje, Török Béla álnéven, a tönkrement Tasziló gróf, aki húga kelengyéjére gyűjti a pénzt. Marica egy szerelmi csalódást követően, feldúltan érkezik meg a birtokra. A grófnő már unja a társaságbeli férfiakat, mind csak a pénzét akarja. Hogy kérőit elriassza, kitalálja, hogy van egy Zsupán Kálmán nevű vőlegénye, aki történetesen gróf. Csakhogy tényleg létezik egy mulatságos figura, akit így hívnak. Kisvártatva meg is jelenik, és mindent összekavar. Mindeközben egy cigánylány megjósolja Maricának, hogy nemsokára gazdag, nemesi származású vőlegénye lesz.Marica így inkább a kastélyában marad, mert így nincs veszélynek kitéve. Tasziló ugyan beleszeret Maricába, és ezt megírja egy barátjának. Marica a levél alapján rájön, hogy egy elszegényedett mágnás a gazdatisztje, ezért a társaság előtt hozományvadásznak nevezi. Majd persze felismeri, hogy Tasziló az ő érdekeit szolgálja, de ekkor már úgy tűnik, minden hiába. Szerencsére Tasziló nagynénje, egy bájos öreg hercegnő is tudomást szerez a történtekről, és mindent helyrehoz. Marica és Tasziló boldog pár lesznek, eközben pedig Liza és Zsupán is szerelembe esnek.

1924-es premiert megelőzően az Ujság című lap tájékoztatta olvasóit mások mellett az új operett címszereplőjének látványos jelmezéről, amiben – a korabeli tudósítás szerint – 56 strucctoll volt látható. Az előadásban felcsendülnek a zeneszerző legnépszerűbb dallamai, a Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket, a Hej cigány, a Ne szólj kicsim, a Szép város Kolozsvár, a Szent Habakuk, és a Ringó vállú csengeri violám is.  Nemcsak Budapesten, de Szentpéterváron, Jekatyerinburgban és Bécsben is látható.

Egyik főszereplője Oszvald Marika, aki Cecília hercegnőt alakította. Láttam rajta azt az átélést, ahogy a szerepét játszotta. Sugárzott belőle a színészet iránti szerelem. Annyira jó volt ezt látni! Büszke voltam Marikára, mert a szinkronizálásba is belekóstolt, leghíresebb Disney filmben A kis hableány című rajzfilmjében Arielt kölcsönözte. 

Marica, a darab főhőse nem tudom, jómódúnak számított e, mivel eleinte a pénz érdekelt, majd rájött mi a szerelem. Érdekesnek azért, hogy gazdag ruhát hord, de volt hogy paraszt ruhát hordott. Taszilo gróf, aki viszont jómódúnak számít. Ki ne vágyna ilyen sikeres gazdag nőre, mint az Marica gróf?
Zsupán Kálmán és Moritz herceg ugyan féltékenyek egymásssal, de belátták hogy Marica grófnő és Taszilo Gróf szeretik egymást.
És Zsupán Kálmán, a cigány akcentusával és vagyonával tényleg jó parti, feltéve, ha megvan a közös szimpátia

A színdarab 205 perces volt, szünettel. A legjobban a 2. tetszett, amikor Taszilo találkozik a nénjével. A műhöz méltó mesés atmoszférát impozáns színpadi látvány és kifinomult, korhű jelmezek hozták meg a kedvem.

Az előadás után rohantam művészbejáró felé.  Szomorú voltam, mert múlthét februárban hörghurut gyulladásban szenvedtem. Még a Nem Adom Fel által szervezet Ki Mit tudot is le kéne mondanom a betegségem miatt. Bevallom, nehezen viselem, amiért szenvedtem amiatt. Halasi doktor úr, aki Sziklay doktornő utódja lett annyi gyógyszert íratta fel, hogy még rosszabbul éreztem magam. Majd ezután egy köhögési csiílapítot írt fel, ami hatására jobban lettem. Úgy néz ki, hogy szerdától vissza is térhetek dolgozni. Az idei február elég szomorú, de megfogja az emberi lelket.

Szóval a művészbejárat előtt szerettem volna kérni egy közös képet Széles Flórától, de másik előadása lesz. Így tehát haza is indultam. A szokásos 2-es Metró és a Rákoshegyi busszal utaztam haza. Én örültem, hogy megörökíthettem az idei színházi pillanatait.