Már 8 éve vagyok a Never Give up gospel kórus tagja, hiszen sok mindenbe átéltem, amivel együtt sokkal praktikusabb, mint egyedül szólózni.

Rendelkezek valamilyen szinten egy zenei múlttal, amikor még iskolában szoprán voltam, és népdalokat énekeltem Dorkával és Blaskó Bencével. Csak egy fellépésük volt 2001-ben a Csokonaiban. A karácsonyit és egyéb jeles ünnepeket csak iskolában tartottak meg. Most olyan minősítésem van mint szép alt hangom. 2013-tól rengeteg fellépésünk van, ami sosem lehet elfelejteni. A fellépésünk felé elképzelek egy helyzetet, egy képet és ezt a gondolatot, mintha rajzfilm világába csöppenék. Minél többször próbáljuk el a szöveget, akkor gyerekjáték lesz később. Vannak dalok, amelyek annyira gyorsak, hogy a tempót nem tudom követni.

A csütörtöki órán egy rendkívüli meghallgatást tartottak, amely nem olyan xfaktoros ítéletet kaphatnak, hanem egy integrált esélyt adhatnak minden sérültnek. Ági és Barna már az összes újoncokat felvette, amivel szívből gratulálok és sok sikert kívánok az órájukra és fellépésükre.