Beléptem a Kashmir Fesztiválhoz, ahol a gazdag indiai kultúra és hagyományok világába merültem el! Az esemény során autentikus kashmiri ételek, színes kézműves vásár és lenyűgöző zenei előadások voltak.
4. alkalommal került megrendezésre Budapest szívében, a VIII. kerület Népszínház utcában.
A már jól megszokott módon különleges keleti és magyar gasztro kultúrával és rengeteg gyermek, valamint családi programmal vártak minden kedves érdeklődőt. A fellépők között idén is voltak indiai, török és afrikai zenészek/táncosok.
De Mohamed Fatima is fellépet
Fatimáról készült egy közös kép, amikor Asia centeren szerveztek Állati Kölyöknapot 2018 tavasszán. Az egyiptomi születésű Mohamed Fatima nevét 1997-ben ismerte meg a magyar közönség, mikor 16 évesen berobbant a köztudatba a Fekete Vonat énekesnőjeként. A zenekar sikersorozata a Fila Rap Jam-díj megnyerését követően kezdődött, ami után lemezszerződést írtak alá. Eleinte Gangxta Zolee társaságában léptek fel, producerük Dopeman volt.
Első albumuk, az önmagukról elnevezett Fekete Vonat 1998. szeptember 30-án jelent meg. Legismertebb dalai közé tartozik a Hol van az a lány és Forró a vérem is - az utóbbival 6. helyezést értek el egy európai dalversenyen. Miután L.L. Junior kivált, Báró vette át a helyét. Második lemezük, A Város másik oldalán 1999. októberében jelent meg, melynek címadó száma hatalmas sikereket aratott.
Harmadik korongjuk 2001-ben, Harlemi éjszakák címen jelent meg, negyedik pedig Beat távozása után Még várj néven debütált. Az utóbbi címadó dala is óriási sikert és elismerést zsebelt be, ám ekkor már sajnos csökkent a zenekar népszerűsége.Érdekesség, hogy a Fekete Vonat egy létező vonatról kapta a nevét, mely Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből indult Budapestre, ahová a munkás romákat szállította. Az ő szimbólumuk volt ez a vonat, ez az oka, hogy ezt a nevet választották maguknak a fiatalok annak idején.
A banda feloszlása után az énekesnő Londonba ment, ahol pincérnőként dolgozott. Ez idő alatt sem tétlenkedett, hiszen visszatérésére készült, melyre a nagy esélyt 2012-ben kapta meg, mikor hazánkban is elindult a Voice című tehetségkutató. A válogatáson Caramel nagy sikerű dalát, a Szállok a dallal-t énekelte, mely elnyerte a zsűri tetszését, ám Fatima kiesett már az első élő show-ban.
Fatima először Valahol című szerzeményével próbált visszatérni a magyar zenei életbe, próbálkozása pedig kisebb-nagyobb sikerekkel össze is jött. Az áttörés a Voice után érkezett el, mikor Nem baj nevet viselő slágerével elindult A Dal című műsorban. Az énekesnő azóta folyamatosan hallat magáról, legelső szólóalbumát, az önmagáról elnevezett korongot 2013-ban, hat évnyi kemény munka után adta ki. A lemezen 17 saját dal található meg.
Miért éppen Kasmír?
Kasmír régió neve egy rendkívül összetett jelentést takar. Földrajzilag az indiai szubkontinens északnyugati területét értjük alatta, amely a hindu, a kínai, az orosz és az iszlám kultúra metszéspontjában található. Történetileg viszont a Nagy-Himalája és a Pir-Panjal hegyei közötti völgyet szokás így nevezni, amely a mai fogalomnál jóval kisebb területet jelentett.
Kasmír története rendkívüli érdekességet mutat. A számos birodalom és dinasztia után nagy változást a 11–12. századi iszlám hódítás hozott. A Delhi Szultanátus és a Mogul Birodalom hatalma alatt jelentős síita és szunnita közösségek alakultak ki a területen. Az európaiak megjelenése nem volt nagy hatással Kasmír mindennapjaiban, az angolok térhódítása viszont gyökeresen változtatta meg a terület sorsát.
A fejedelemség 1947 előtt mintegy 86.000 négyzetmérföld nagyságú volt, ahol körülbelül 13 millió lakos élt, akiknek 77 százaléka muzulmán volt. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a Brit Birodalom két különálló államra osztja egykori gyarmatát, az uralkodó Hari Singh kényes helyzetbe került. Az úgynevezett Felosztási Törvény (1947. augusztus 15.) rendelkezett a felosztás mechanizmusáról, illetve arról, melyik terület melyik új állam fennhatósága alá kerül. A határok meghúzásakor bizonyos mértékig az etnikai és vallási összetételt is figyelembe vették, amelyek alapján a két új állam közül az egyikben hindu, a másikban muzulmán többség alakult ki. Ez a rendelkezés okozta a 20. század talán legnagyobb mértékű népességmozgását, mivel a lakosság igyekezett azon államban letelepedni, amelyik a vallásának megfelelt. A folyamat azonban milliók életét követelte, hiszen az erőszakos cselekmények végigkísérték a felosztást, valamint a lakosságcserét is.
Kasmír problémájának kiváltójaként azonban az augusztusi törvény egyfajta hiányosságát lehet megnevezni. A brit rendelkezések ugyanis kizárólag Brit-Indiára vonatkoztak, a fejedelmi államokra nem. Ezek a területek 1947. augusztus 15-én minden tekintetben teljesen függetlenné váltak, megszűnt felettük a brit befolyás. Ezt a törvény hatályba lépte előtt a brit kormánymisszió ismertette a fejedelmekkel. Ebből kifolyólag minden úgynevezett hercegi állam dönthetett, melyik országhoz akar csatlakozni. Lord Mountbatten, a regnáló alkirály minden fejedelemnek javasolta, hogy vegyék figyelembe a földrajzi és közösségi adottságokat, érdekeket. Mindeközben az indiai politikusok kijelentették, a fejedelmi államokat függetlenként nem ismerik el, azok mindenképpen csatlakozzanak valamelyik új államalakulathoz. Ennek feltétele a Csatlakozási Okmány volt, amelyben a hercegi állam uralkodója átruházta a választott országra a külügy, a védelem és a közlekedés irányítását. Ennek hiányában a törvény szerint a még független fejedelemséget India mint a Brit Korona jogutódja köteles megvédeni. A csatlakozási okmányok mellett létezett úgynevezett Átmeneti Megállapodás is, amelyet egyszerre mindkét országgal megköthettek az uralkodók, biztosítva az alapvető szolgáltatások folyamatosságát.
India közel 600 fejedelemségéből 1947. augusztus 15-ig mindössze három állam nem választott, Kasmír és Jammu, Junagadh, illetve Hajdarábád. Kasmírban a függetlenségi folyamat hatására soha nem látott feszültség alakult ki a lakosság körében. Míg a második világháború előtt teljesen idegen volt Jinnah két független államról szóló elmélete, addig a háború után egyre inkább terjedtek ezek a gondolatok. A helyzetet súlyosbította, hogy míg a lakosság 77 százaléka muzulmán, az uralkodó és a politikai elit hindu vallású volt. Ebből és a földrajzi fekvéséből következően Kasmír bármelyik államalakulathoz csatlakozhatott volna. Hari Singh azonban húzta az időt, és egy olyan független országról álmodott, amely mindkét új állammal baráti viszonyt ápolna. Ennek jegyében augusztus 12-én azonos szövegezésű táviratot küldött Indiának és Pakisztánnak, amelyben átmeneti megállapodások megkötését kezdeményezte. Pakisztán elfogadta a lehetőséget, India azonban további tárgyalásokat kért. Erre azonban már nem kerülhetett sor, mivel szeptemberben Pakisztán felől fegyveresek törtek be Kasmírba, amelyet India a pakisztániak rablóhadjáratának titulált.
Bár Pakisztán tagadta a vádakat, célja – a Kasmírral való egyesülés – elérése érdekében gazdasági blokádot vezetett be a régióval szemben, megbénította a terület közlekedését, korlátozta az emberek szabad mozgását. 1947. október végén több ezer pathan harcos lépte át a határt Kasmír elfoglalása miatt, amely akciót Pakisztán spontán reakciónak nevezett Hari Singh korábbi tettei miatt. India szerint viszont a támadást a szomszédos ország szervezte meg, fegyverrel és tisztjei szakértelmével segítve a terület elleni hadjáratot. A fejedelem ekkor Indiához fordult segítségért, ám az állam Védelmi Bizottsága arra a véleményre jutott, hogy a segítséghez teljes jogi alapot csak Kasmír csatlakozása adhat (a fent említett jogutódlási kötelezettségek ellenére). Ezt követően Hari Singh Csatlakozási Okmányt írt alá Indiával, amelynek következtében Kasmír India szerves része lett.
Pakisztánnal 1965-ig viszonylagos békét sikerült kialakítani, bár a határvillongások folyamatosak voltak. 1965 tavaszán azonban komoly összecsapás zajlott a Kács-sivatagban, amely némi pakisztáni területi növekedést jelentett. A konfliktus lezárásához Harold Wilson brit kormányfőnek kellett közbenjárnia, akinek sikerült elérnie, hogy a két fél fegyverszüneti megállapodást kössön. Ez azonban nagyobb önbizalmat adott a pakisztáni vezetésnek, akik már ugyanez év nyarán megtámadták Indiát a milicisták segítségével. Az indiai kormány, valamint a hadsereg azonban fordított a helyzeten, és a határvonalat átlépve elfoglalt néhány stratégiai erősséget a szomszédos országban. Erre Pakisztán az úgynevezett Nagy Csapás hadművelettel válaszolt. Ettől a pillanattól számítjuk a második indiai–pakisztáni háború kitörését. Az ENSZ és Kína közbelépése azonban fegyverszüneti megállapodáshoz vezetett a két állam között, amely 1965. szeptember 23-án lépett életbe. A helyzetet végül Alekszej Koszigin, szovjet politikus tervei rendezték. Koszigin Taskentbe egy konferenciára hívta meg a két ország vezetőit, ahol megállapodtak, hogy visszaállítják az 1965. augusztus 5-i állapotokat. Így bár a háború katonailag döntetlennek tekinthető, politikailag India győzedelmeskedett.
A béke egészen 1971-ig tartott, amikor India bekapcsolódott a kelet-pakisztániak függetlenségi háborújába. A zavargásokat és katonai összecsapásokat követően India 1971 decemberében elismerte Bangladest mint önálló, független államot. A szintén ebben a hónapban kitört háború azonban gyorsan véget ért. A Kelet-Pakisztánban állomásozó reguláris erők néhány hét után kapituláltak, így a terület végleg elszakadt Pakisztántól, amelynek vezetője Zulfikar Ali Bhutto hiába igyekezett létrehozni egy konföderációt.
Jó érzés volt 1 hónapos szünet után újra elcsattangolni a megszokott kerékvágásba. De vigyáznom kell arra, hogyan viszonyulok másokhoz. Kapcsolatok szempontjából bármi megtörténhetnek arra, hogyan kerüljem ezt a felfordulást. Tudom, már mikre számíthatok és, mik azok amik érdekelnek a jövőben.
