Április 2-án volt az autizmus világnapja. Hosszú idő volt, míg elfogadtam minkét állapotom. Az autizmust és az epilepsziát. Csupán azzal van, lesz baj, hogy a mai társadalom sosem lesz elfogadó. Főleg a politikai nyomás miatt.
Az autizmus világnapja, április 2-a minden évben rendezik, melyet az autistát esőembernek nevezik.
Megemlékezek ezen a napon arra, hogy mennyire kiközösített voltam az iskolákban, de TÁMOP-on is. Megemlékezek arra, hogy mennyi nehézséget okoz. Megemlékezek arra, hogy hány ember fordított hátat. Megemlékezek arra, hogy az autizmus mennyiszer okozott nekem csalódást és hozta a kísérőbetegségeket, mint pl. a depresszió, szorongások, kényszer és pánikbetegség. Az autizmus nem betegség, hanem állapot. Én is ettől félek, mivel gyerekkoromtól van az autizmusom, de nem tudni, hogy mennyi esély van erre. Én tapasztalom magamon a gátlásaimat, de másik oldalról pedig sok mindenben fejlődök.

Az Autikum az első hazai Felnőtt Autista Szabadidős és Kulturális Központ, mely Budapest Főváros Önkormányzatának Közösségi költségvetésének támogatásával az Aura Egyesület fenntartásában valósul meg. Az Autikum a Vajda Péter utca mellett található. Ezen a helyen az Aura egyesület emberei hozták létre.

Dávidnak köszönhetően tagja vagyok az Aura egyesületnek, tehát ugyanúgy alkalmaznom kell erre a társaságra, mint a Nem Adom Fel-re. Az autizmus világnapja alkalmából sétáltam a sorstársaimmal, pl: Karcsival a Népligeten. Majd kívánságomat írtam rá a szalagra, és feldíszítettem a bokorba a többi szalag közé. Mindenki, aki másnak születik ebben a cipőben jár. Minden évben történik valami újdonság az életemben. Új emberekkel ismerkedek meg, új társaságba kerülök. 

Addig van időm arra, hogy eldöntsem, hova is vándoroljak hétvégenként. Ugyan Aurában remekül érzem magam, de mindig félek attól, hogy elrontok dolgokat, mint a Nem Adom Felben. Annyi kudarc és csalódás ér, hogy minden olyan bizonytalanná válik az életem. Túl sokat szeretnék adni magamból, előadni, alkotni! Keresek megoldást ezekre a bajokra. Nem szeretném, ha Vadasné Marika csalódna bennem. Ő ismert ember az Aurában. Az nagyon sokat jelent nekem hogy bízna bennem és fontos, hogy ez a bizalom megmaradjon. Marika ellátott néhány hasznos tanáccsal a szinkronizálással. Jót akart nekem, és tisztábba vagyok mik a következményei a jövővel szemben.

A Vajda Péter utcától hazaindultam. Másnap elkezdtem az autizmus világnapi megemlékezést.
El kell fogadnom azt, hogy én is különleges ember vagyok az autizmusom miatt. Sokan mondják, hogy mekkora ajándékot kaptam az élettől. Ha az elutasító társadalom (Nem Adom Fel alapítvány), a politikusok és a hozzájuk hasonlók nem lennének, akkor sokkal könnyebb lenne minden. Az alapítványon belül sok embert megbántottam az életem során. Azt est végére neki láttam az Assasin's Creed Chronicles játszmának! 

Gondoltam magamban regisztrálom erre az alkalomra, mivel Pesti vigadóban tartották a szinkron délelőttöt. Kicsit rendbe kellett szednem magam, mert a 6színben nem jutott erre lehetőség a szinkronizálásra. Picit korábban indultam el. A 2-es metróval mentem a Deák térig, és 10 percet gyalogoltam a Vigadó tér felé.  A Pesti vigadóban, felmentem a lift segítségével és a 4. emeletig kerestem a Sinkovits Imre kamaraszínpadot. A Pesti vigadó a Müpára emlékeztet, de jegyárai drágák voltak. Szerencsére a vasárnapi esemény ingyenes volt, de regisztrációhoz kötött. 

B. Nagy Ervin animációs tervezőművész 2014 óta dolgozik a „CSEREBOGARAK” – Animációs történetek magyar bajnokokról című sorozattervén. Mindegyik epizód más sportolót és másik sportágat mutat be, a nagy győzelmek helyett a bajnokok ifjúkorára helyezi a hangsúlyt. B. Nagy Ervin szabadúszó animációsfilm- alkotó 2011-ben szerzett animációs diplomát a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen. Dolgozott a londoni Cartoon Network, a mainzi ZDF, a budapesti Pannónia, Cinemon, Crocobee, Umatik Entertainment, és az Omega Kreatív stúdióknál, valamint a Kecskemétfilmnél és Richly Zsolt Luther Műhelyében. 2008 és 2009 között részt vett az első Animation Sans Frontières nemzetközi workshopon, a Patrik és Theo című sorozattervvel pedig a 2010-es Cartoon Forum résztvevője volt. 2014 óta dolgozik saját fejlesztésű Cserebogarak – Animációs történetek magyar bajnokokról című sorozatán, mellyel elnyerte a Magyar Művészeti Akadémia hároméves művészeti ösztöndíját. 2017 óta óraadóként tanít figura- és látványtervezést külföldi hallgatóknak a Budapesti Metropolitan Egyetem animáció szakán.

Mindegyik epizód más sportolót és másik sportágat mutat be, a nagy győzelmek helyett a bajnokok ifjúkorára helyezi a hangsúlyt. A Cserebogarak első, 2016-ra elkészült bemutató (úgynevezett pilot) epizódját tehát az „ötletadó” ötszörös olimpiai bajnok úszó „kapta meg”, igaz, ehhez nemcsak a Magyar Média Mecenatúra anyagi támogatására, hanem Egerszegi Krisztina beleegyezésére is szükség volt. Az összesen tizenhárom részesre tervezett sorozatból mostanáig további négy alkotás valósult meg: 2018-ban a vívó Kárpáti Rudolf, 2019-ben a sakkozó Polgár lányok, 2020-ban a háromszoros olimpiai bajnok ökölvívó, Papp László, 2022-ben pedig a legendás öttusázó, Balczó András sportolói fejlődéstörténetét felvillantó darab. És már javában zajlanak a hatodik (Kemény Dénes) és a hetedik (Grosics Gyula) rajzfilm munkálatai is. A gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt szórakoztató és élvezetes nyolcperces alkotások ugyanakkor azért is igazán értékesek, mert a könnyen felismerhető és jól értelmezhető „egymondatos” tanulságokon túl játékfilmes utalásokat és különleges rajzfilmes formai megoldásokat alkalmazva teszik emlékezetessé a megrajzolt történeteket. 

A filmvetítéseket követően a program során a közönség bepillantást nyer a szinkronizálás rejtelmeibe. A résztvevőket színész, szinkronszínész kalauzolja a mesterség világában, miközben nézők is az olimpikonok bőrébe bújhatnak. Én is szinkronizáltam a Cserebogarak: Polgár lányok című részben Polgár Zsuzsa szerepében.

Kiss Eszter nagyon laza szinésznő. Tele volt élettel, tehát változatos színészvilága van. Ezért szeretem, ha minden szinkronizáláshoz mindent betanítják. Talán megszoktam ezt szinkron hangulatot, mióta a Mondoconon versenyzek. Picit zavaró volt, mert a hangmérnök összevissza lehalkította a keverőket, de nem volt vészes. A lényeg megvolt a felvétel, mely rajta vagyok.

A sors útjaim

Szomorú voltam hétköznap közepette, mert annyi mindenen mentem keresztül. A Thália tanoda miatt megsérültem! Csalódtam bennük, mert arról van szó, hogy a felelősségüket akarják kizárni hogyha bármi van ott, akkor ők semmi módon ne legyenek érintettek.(autisták,down szindrómás,látássérültek...stb) 

Miért közösítik ki az érintetteket egy adott helyszínen?

Ben tavaly megmondta az igazat a messengeren: Mi autisták nem vagyunk terroristák, holott betolakodnánk, és követelőznénk, mint egy nagydarab srác a Tüskevár iskolában. Mi fogyatékkal élők kaphatnánk olyan esélyt a szinkronképzésre, hogy lehetőség lenne szinkronizálni, amely nem tartalmazna olyan jelenteket amik vannak a nyugalom megzavarásra alkalmas képi és hanghatások. Én ugyan rajzfilmekkel/animéval foglalkozom. (Disney,Netflix,Warner,Hanna-Barbera,Cartoon Network) Sitcom,telenovella,Dokumentum,Reality kizárva. 
Ricsi jól tette, hogy megvigasztalt engem és segített nekem, hogy melyik helyszín a legalkalmasabb. A Talent stúdió csak és kizárólag gyerekeket tanítják. Felnőtteknek workshopot szerveznek.A Hadart színház SZINKRONSZÍNÉSZ KURZUS többe kerül, mint a Thália tanoda.

Én nehezen viselem a fájdalmat, de ezt nem engedem, hogy ilyeneket írjanak rólam. Mintha azt mondanának, hogy adjam fel! Pár ismerősöm támogatott engem, sőt tartották bennem a lelket, de igyekeztem erős lenni, ami nagyon nehéz volt. Kissé megviselt az a sok inger, ami ezen szinkrontanfolyam miatt belekezdeném. Annyira erős volt bennem a harag, hogy sírva fakadtam. Elárulom, amit nem is egyszer említhettem, hogy gyerekkoromtól sűrűn beszélek magamba. Miért? Mert mikor nézem a kedvenc rajzfilmsorozatom, akkor mindig eszembe jut valami, és kibeszélem. Tudom, hogy egyeseknek csúnyán hangzik, de közel 20-30 évnyi magányban az ember megszokja, hogy egy nem létező emberrel beszélget. Egy adott rajzfilmkarakert én adom elő. Mindig ott van mellettem. Mozikban, koncerten, színházban is ott volt velem, mert a külső szemlélő (Anyám) ezt nem akar megérteni. Hülyének tarthatnak, amit az ember nem ismer. Ez köztudott.
Talán azért történhetett ez a kiborulás, mert sosem voltak lehetőségeim az OKJ és a TÁMOPON kívül.  A 2003-as,  2008-as és a 2013-as eset ritka alkalmak voltak. Másfajta életet éltem.

Ricsi annyiszor lelket öntött belém. Viszont Mondocon Fandub ismerőseim szerint milyen jó ember vagyok, de én nem így látom. Nem tartom magamat annak, mert sok olyan hibát tapasztaltam, amire nem vagyok büszke, és amiről nem szívesen írnék. Csak annyit fűznék, hogy az április az autizmus hónapja, magyarul az esély napja. 

A előadás végén B. Nagy Ervinnel és Kiss Eszterrel készült egy közös kép

Elérkezett várva várt nap!  A színházak éjszakája, egyik legfontosabb programja: Újra a Szinkron színház a 6szín teátrumba. Ricsivel megbeszéltem erről a messengeren, és eljött megnézni az előadást. 

Juhász Anna elmesélte hogyan működik a szinkron, hogyan zajlik egy munka egy szinkronstúdióban Ha egy színész elrontja, újra kellene kezdeni a szöveget. Anna gyerekkorában iskola helyett lógott a Pannónia Filmstúdióban. Volt két vetítőterem, ott futott fel-alá, és egyszer csak behívtak,és megkérték mondja el egy mondatot. Fodor Tamás mellett volt egy rendezőasszisztens és Tamás egyszer Az Onedin család közepén felállt, hogy neki ebből elege van. Így rá esett ez a feladat és azóta rendezi.

Seder Gábor, aki Olafot és Quagmire-t szinkronizál szereti azt, amit csinál. Elmesélte a Jégvarázs című Disney jelentéről, hogy Olaf dalát nagyon nehéz volt énekelni, főleg vidáman. Nagyon tehetséges és egész egyszerűen profi, hiszen fantasztikusan rajzol és fest is.

Nikas Dániel talán a legfiatalabb magyar szinkronrendező. Színjátszó csoportból amatőr, házi szinkronos videókon keresztül jutott el nagyon rövid idő alatt mára oda, hogy roppant nagy megbecsülésnek örvendő és elismert színművészeket instruálhat a stúdiókban. Az utóbbi időből olyan sorozatszinkronok köthetők a nevéhez mint a Dr. Chance.

Az Eric Cartman hangját kölcsönző Csőre Gábor, és a Stan Marsht szinkronizáló Bozsó Péter Arany János egyik versét mondták el: A Walesi bárdok című verset hangutánozva. Nem maradhatott le Seder Gábor és Nikas Dániel sem. Mesterségük ugyanis a színészet.

Én jelenleg olyan bolygójára mentem most, hogy minden legfőbb vágyam arra, hogy szeretnék tanulni szinkronizálni. Olyan lenne ez, mint egy film, ahol szuper élmények várnának rám. Bemenni néha-néha és részt venni, egy olyan dimenzióban ahol a színjáték készül. Bekerülni a színfalak mögötti életbe és megörökíteni múló pillanatokat az utókor számára. Ha legközelebb is megadatik ez a szinkron színház, újra elmegyek. Óriási élmény volt nekem, és remélem, újra összejön majd ez az alkalom. 

A cikkem végén meg szeretnék osztani egy csodálatos dalt az Elenából. Nagyon szeretem a Disney sorozatot, mert elképesztően hangulatos az érzelmi világa. Csak az tud engem megérteni, aki együtt tud velem érezni és olyannak elfogadni amilyen vagyok.

Óvodás korú gyerekek és szüleik számára kínált kellemes perceket egy-egy szombat délelőtt, mely során a mesék és a muzsika világában barangoltak. Egyik gyerekkorom legszebb magyar népmesét hallgattam, mégpedig Zöld Pétert. Egy királykisasszonyról szól, aki azt is látja, ami szemmel nem látható, és egy olyan legényről, Zöld Péterről aki beszél az állatok nyelvén, teli van kincsekkel, bár a zsebe üres. A történet pedig elgondolkodtató.

Közreműködött, Kecskés Karina, színművész és Fehérváry Lilla, előadóművész

Kecskés Karina
1976. február 12. –én született Budapesten, magyar színésznő.
Szülei: Kecskés László és Horváth Ibolya. 1993-1994 között Földessy Margit színiiskolájában tanult. A Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt 1994–1998 között, ahol Zsámbéki Gábor tanítványa volt. 1998-tól tíz éven át az Új Színház tagja volt.

Fehérváry Lilla
színész, zenei vezető
25 éve előadóművész. Utca- báb színész, énekes, alkalmazott zeneszerző. A Hattyú Dal Színház tagja. Jelenleg a Ládafia Bábszínházzal, illetve önálló előadásaival játszik. A Madárdal Zenekar egyik alapítója énekese. Számtalan fesztiválon járt már Magyarországon, a szórvány magyarságban, Európa szerte, Kínában, Amerikában. A Szigeti Veszedelem Zenekar és tagjai a zenei projektjeinek állandó társai. Zenében kísérletező, népzenei alapokon. Korok és stílusok közti átjárás jellemzi. Népzene, szakrális zene, világzene, improvizatív zene és a különböző népek zenéi állandó ihletői. Gyermekprogramok, interaktív mesekoncertek alkotója és előadója. Közel 40 színházi-bábszínházi előadás zeneszerzője, zenei rendezője. Pályafutásának fontos eleme a költészet. Több költői est zeneszerzője.

Szinte elolvadtam Kecskés Karina kutyájára, Lunára! Ez a kutya, már belépte már az időskorát. Amikor éppen alszik vagy hallgatja a mesét, akkor áramlott bennem az öröm. Nagyban enyhítette bennem a lelki fájdalmam, az autizmus okozta nehézségeimet. Lunának köszönhettem ezt főleg.  Én jól éreztem magam a szombat délelőtti mesehallgatáson, de a színházak éjszakájára le ne maradjak! 

A előadás végén Kecskés Karinával együtt készült egy közös kép

Az Eötvös10 pince galériában nyílt meg a Radnóti Színház és Csoszó Gabriella közös kiállítása, melyett március 20-tól egészen április 28-ig megtekinthető. A tárlaton 18 színész 16 ügyének összesen 110 fotója látható. A kiállítás alapjául a színház előző évadban indult, majd idén az újonnan érkezett tagokkal kiegészült 14+2 ügy kampánya szolgált.
A színészek felelős állampolgárként foglaltak állást számukra is fontos társadalmi kérdésekben. Céljuk, hogy ráirányítsák a figyelmet közös ügyeinkre, közelebb hozva, kinagyítva, felhangosítva azokat.

Néhány példa a választott ügyek közül: László Zsolt az oktatás jövőjére, Mészáros Blanka a lakhatási válságra, Pál András a roma felzárkóztatásra, Bálint András és Tóth Ildikó az idős emberek problémáira, Kováts Adél az akadálymentesítésre, Sodró Eliza és Rusznák András a bántalmazó kapcsolatokra, Schneider Zoltán a túlfogyasztásra, Gazsó György az erdővédelemre, Lovas Rozi az örökbefogadás nehézségeire hívja fel a figyelmet. A kiállítás során minden héten lesz egy színész-tárlatvezetés, valamint a szervezők néhány ügyet kiemelve a sokból szakmai beszélgetéseket is tartanak majd.

Csoszó Gabriella fotóművész a legjobb hazai női alkotók sorába tartozik. Az Elég című kiállítás zárja a női alkotók hónapját, a Teri a házban – nőnapok az Eötvös10-ben című rendezvénysorozatot. Budapesten él fotós, képzőművész, tanár, aktivista
A 2000-es évektől jellemzik munkáját a a közelmúlt történelmének társadalmi, politikai kérdései.
Fontosabb sorozatai a politikai archívumokkal illetve a szólásszabadság kérdésével foglalkoztak.
Munkái rendszeres szerepelnek hazai és külföldi kortárs művészeti kiállításokon. Több fontos külföldi, művészeti ösztöndíj nyertese New Yorktól Berlinen át, Lisszabonig. 2010-től fotóival fontos, de kirekesztett, hátrányt szenvedő társadalmi csoportokat támogat, dokumentálva küzdelmüket.
Aktív tanító, saját fotótanfolyam-rendszert hozott létre 2000-ben, ahol fontos szempont a társadalmi érzékenység, tudatosság. Fotózás és aktivizmus tanfolyamon hajléktalan emberek tanulnak együtt nem hajléktalan társaikkal. De tanított segítségre szoruló gyermekeket, roma fiatalokat, hallássérült résztvevőket. Fotográfiát tanít az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékén, A Közélet Iskolájában, a KREA Művészeti és Design Iskolában.
Több részvételi művészeti, társadalmi kutatási program partnere, alkotó társa. A Radnóti Miklós színház rendszeres fotósa.

Sokan voltak jelen a kiállításon. Köztünk Rozival és anyukájával.  Nagyon kedves volt és köszöntünk egymásnak. Örültem a jelenlétének. Kicsit zavarban voltam, mikor Csoszó Gabriellának is köszöntöttem. A megnyitó nem tartott sokáig, de leginkább fél órás volt. Nagyon finom sajtos pogácsák voltak. Nem sokat ettem belőle, de sok vizet ittam. Hazajöttem s fáradtan estem be. Xbozosás közben éreztem az otthonom melegét.

Meglepő dolog történt velem, ami szintén óriási élmény volt. Február elejétől elindították a Riz Levente sportcsarnokban az ingyenes mozgási lehetőséget, amely minden mozogni vágyó Rákosmenti lakost szeretettel vár. Múltkor a betegség miatt kihagytam az első alkalmakat, de mivel meggyógyultam, ideje kipróbálnom. Czanik Balázs jól ismerte engem, mint a saját tenyerét, így nem volt más választásom, minthogy a 110 kilós testsúlyommal vissza kell fognom. Ezek a gyakorlatok, amiért rég mozogtam nagyon erőltető volt, mint ahogy hittem. Rengetegen érkeztek, de főleg hölgyek! Szerencsés voltam, mert tudtam hova kell állni.

A szuper rendezvények mellett azért építették a Riz Levente Sport- és Rendezvényközpontot, hogy legyen egy olyan közösségi tér, ahol a kerület lakosai együtt is tudnak sportolni. Véleményem szerint a résztvevők élnek is a lehetőséggel és minden alkalommal egyre többen és többen jelennek meg a tornákon, ahol a legkisebb gyerekektől egészen az idősebb korosztályig képviseltetik magukat és próbálják végrehajtani a gyakorlatokat.

Czanik Balázs 1981. április 25-én született Délegyházán. A mozgás gyerekkora óta az élete szerves részét képezi. Focizott, táncolt, számos küzdősportban kipróbálta magát, míg végül az aerobik felé vezetett az út, mert nagyon tetszett, hogy a lényegében a sport és a tánc ötvözte.
Közel két évtizede tartott az első aerobik órája a szülővárosába. Az első pillanattól sokan és szívesen jártak hozzá, így hamarosan Budapesten is elkezdett órákat adni.
Időközben megismerkedte az ismert brazil küzdősporttal, a Capoeirával, és megfogalmazódott benne egy új mozgásforma, a Capoeira Aerobik ötlete. A gondolatot tett követte, és a világon egyedüliként kidolgozta és létrehozta a Capoeira Aerobikot.
Szerencsére a sportszeretők igen hamar megkedvelték nemcsak Magyarországon hanem több külföldi országban is, és egyre többen hódolnak ennek a különleges mozgásformának.
Fontosnak tartja, hogy egy edző folyamatosan fejlődjön és képezze magát, ezért az aerobikedzői, a személyi edzői és a testépítő edzői mellett sportszervező menedzsment végzettséget is szerezzen.

A mozgás minden nehézség ellenére jól végződött, ezért tervezek többször elmenni. Kíváncsian várom milyen lesz a következő alkalom, remélem nem kell csalódnom benne. Ez az idei mozgás nagyon kellene a testsúly ellen! 

1946. augusztus 19.-én született Budapesten, a Magyar Szent István-renddel és Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar rajzfilmrendező. A nevéhez fűződik az első magyar alkotásért odaítélt Oscar-díj, melyet az általa rendezett háromperces A légy című film 1981-ben kapott a legjobb animációs rövidfilm kategóriában.

Már általános iskolás korában érdeklődött a filmkészítés iránt, ezért a Dési Huber Istvánról elnevezett rajzkörbe és a Ferenczy szakkörbe járt. Később a Mafilmnél kezdett el dolgozni, mint díszletfestő és trükkfilmrajzoló. 1968-ban felvételizett a Pannónia Filmstúdióba. Ő is – akárcsak Jankovics Marcell – fázisrajzolóként, majd kulcsrajzolóként, később animátorként dolgozott. Közreműködött az 1973-ban bemutatott János vitéz elkészítésében. Majd Jankovics Marcell mellett, társrendezőként a Gusztáv sorozatot készítette.

Első önálló animációs filmjét, melynek címe a Kő volt, Nepp József ötlete alapján készítette 1974-ben.
Következő alkotása, a háromperces A légy az 1981-es gálán Oscar-díjat kapott a legjobb animációs rövidfilm kategóriában.
Egy évvel később elkészítette a Holtpont című önálló animációs filmjét.

A Gravitáció című művének forgatókönyvét majd tíz évvel korábban beadta, de a film csak 1984-ben készült el.1988-ban beadta a papírjait Kanada bonni nagykövetségére. Két héten belül megkapta az állandó letelepedési engedélyt és a repülőjegyeket. Kanadában a Nelvana rajzfilmstúdióban kezdett dolgozni, később saját stúdiót is alapított Super Fly Films néven. 2002 óta ismét Magyarországon él, és saját stúdiójában tevékenykedik.

40 év várakozás után 2019-re elkészült Az utolsó vacsora című 11 perces animációs filmje. Az eredeti koncepció szerint megalkotott rajzfilm 8 ezer kockája 21. századi technológiával, 3D animációval készült. A film 2019 szeptemberében a legjobb animációs film díját nyerte meg az Argentínai Nemzetközi Keresztény Film Fesztiválon

Ez az előadás nagyon is érdekelt, mivel szeretem rajzfilmeket/animekat. Egy férfi ült előttem. Kissé zavaró volt, mert a fejétől nem láttam semmit, és nem tudnék képet készíteni.  Rófusz Ferenc, Oscar-díjas rendező arról beszélt, hogy miként készült el egy Oscar-díjas animációs rövid film A légy. Milyen volt az 1970-es 80-as évek Magyarországon elkészíteni. Bejárni egészen Amerikán át egészen Kanadáig és hogy miben változott azóta, ahogy megkapta az aranyló Oscar díjat. Nem szeretném elárulni a rendező érdekességeit, ám egy dolgot bátran leírhatok. Rófusz Ferenc egy napon találkozott Disney alkotójával Bill Littlejohn-al, aki nagyon szerette Rófusz munkáját, meg is hívta magához Los Angelesbe, elvitte a nagy stúdiókba, mindenkinek bemutatta a magyar tehetséget.

A légy című animációs filmről

Annak idején belevágott a légy nézőpontjából megrajzolt filmbe, gyorsan rádöbbent, miért nem foglalkozik ezzel a technikával senki. A munkát úgy kell elképzelni, mintha egy valós teret méterenként lefotóznának, csakhogy itt mindent meg kellett rajzolni. Zsírceruzával dolgoztak celluloidra, a fekete-fehér rajzokat mesterségesen sárgították meg a filmlaborban. Nagyjából háromezer-hatszáz celluloidlemezre készült rajzot egyenként vettek filmre egy hagyományos, harmincöt milliméteres kamerával. Két év munkája fekszik a háromperces animált történetben. Akkori asszisztensei később komoly karriert futottak be más területen, de animációval soha többé nem foglalkoztak. A légy kiugró sikerének egyik oka az, hogy ez volt az első szubjektív kamerás animáció, ahol egyetlen kockán sem látszik a főszereplő, de a néző mégis teljes mértékben azonosulni tud a történettel.

Az előadás szuper volt, tehát nem maradt el a közös fotó. Be tudtam hozni a lemaradásokat, amit múltkor beteg voltam. Ezért születés óta vagyok rajzfilmrajongó és elkezdtem a színház és szinkron iránt is érdeklődni Aradi Zsoltnak és Jobbágy Istvánnak köszönhetően. Sokoldalúnak tartanak, ami nagydolog, mert rengeteg minden érdekel. 

Egy olyan legendás színésznő, aki annak fedi fel titkait, akinek érzékenysége, türelme van hozzá. Piros Ildikó művészetére különös kettősség jellemző. A lírai, törékeny, kedves, örök fiatal külső szenvedélyes, mély, intelligensés harci kedvvel teli dimenziókat rejt. A Mesében állunk csodakertben című előadásán életéről, pályájáról, mestereiről, nagyszerű partnerekről, színházi és filmszerepekről vallott másfél órában. Mondandójához színpadi és televíziós szerepeiből részleteket mutatott be, és néhány verset is hallhatott tőle a közösségi ház zsúfolásig. 

Piros Ildikó 1947. december 23. –án született Kecskeméten, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Édesapja Piros István László magyar királyi közellátási előadó, aki Pavel Antal József fiaként Pavel István néven született, de még a házassága előtt felvette édesanyja, Piros Mária családnevét, így a gyerekei már a Piros vezetéknevet viselték születésüktől kezdve. Édesanyja Gáspár Pálma Klára. Egy nővére és egy húga van. Utóbbi, dr. Piros Györgyi a Szegedi Tudományegyetem klinikájának kardiológus főorvosa.
Szülővárosában érettségizett, majd elsőre felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. 1200 jelentkezőből választották ki a legjobb tizenkettő közé. A főiskolára édesanyja unszolására jelentkezett, miután édesapját már 13 éves korában elveszítette.
A főiskolán Várkonyi Zoltán osztályába járt, többek között Kern Andrással, Sunyovszky Szilviával és Verebes Istvánnal. Másik tanára a főiskolán Vámos László volt. Mint harmadéves hallgató 1968-ban a Madách Színházban Dürrenmatt Nagy Romulus című darabjában lépett először színpadra.
1970-ben végzett a főiskolán, majd 37 éven át a Madách Színház tagja (2007-ig), bár Várkonyi Zoltán is szerette volna szerződtetni a Vígszínházhoz. A Madáchban sokat dolgozott együtt Ádám Ottó rendező-igazgatóval.
2007 és 2012 között a Soproni Petőfi Színház társulatának tagja volt.
2010-től a Turay Ida Színházban is játszik.
Számos színdarabban fellépett már országszerte, szinte nincs olyan karakter, amit ne formált volna meg.
2000–2014 között a Magyar Táncművészeti Főiskola színészi játék tanára volt.

Filmszerephez 1966-ban jutott, és két évvel később Hintsch György A veréb is madár című vígjátékában az egyik női főszereplő figuráját játszotta. Legismertebb szerepeinek egyike a Szabó Magda regényéből készült, 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat, melyben Zsuzsanna testvér alakját formálta meg.

2016-ban szerepelt Kovács Ákos Ugyanúgy című dalának videóklipjében. Még ugyanebben az évben a Pécsi Országos Színházi Találkozó díszvendége volt.
2021-ben a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagjává választották.

Első férje Pintér Tamás kaszkadőr volt (1969-től), akivel csak néhány évig tartott a házasságuk, s egy közös fiuk született. Második férje Huszti Péter Kossuth-díjas színművész, akivel 1975-ben kötött házasságot, és szintén van egy közös fiuk.

Piros Ildikó estjén kellemes érzés fogott, hiszen az Abigél című filmben óriásit alakította Zsuzsanna testvért. A pillanatból aztán nem marad semmi, az emlék elszállt. Az előadás végén meghatottságával így szólalt:
– Párom, társam, életem, szövetségesem, együtt gondolkodóm, álmodótársam. Huszti Péterrel több mint ötven éve játszunk együtt és éljük az életet gyermekeinkkel, unokáinkkal. Fogjuk, foghatjuk egymás kezét, mint a színpadon meghajlásokkor! 

Sajnos a közös kép elmaradt, de a dedikálást szívesen elfogadta. Az előadást után úgy határoztam, hogy inkább hazamegyek. Nagyon késő volt már, ezért este még volt időn Xboxozni.

1947. március 12. –én született Budapesten, eMeRTon-díjas magyar előadóművész, dalszerző, szövegíró, rock and roll énekes, zenekarvezető, billentyűs. kétségkívül a magyar popkultúra kiemelkedő alakja, aki az idők során úgy tudott folyamatosan megújulni, hogy mindvégig hű maradt magához. Pedig néha meglehetősen szokatlan stílusokban is kipróbálta magát.

Szüleivel együtt 1956 novemberében távozott az Amerikai Egyesült Államokba. A New York-i Jackson Heights Primary School-ban és a First Manhattan Grammar School-ban tanult. Hazatérésüket követően a Landler Jenő Villamosipari Technikumban Barta Tamás osztálytársa volt. 1964-ben, miután keveset látogatták az órákat, mindkettőjüket eltanácsolták, végül a budapesti Könyves Kálmán Gimnáziumban érettségizett. 1962–64 közt a Sztár zenekarban játszott, majd 1964-ben a Szent István parki haverokkal megalapította első saját együttesüket, Syconor néven, Bartával a soraiban, majd ezt követte a Syconor együttes, 1967-ben pedig megalapította a Hungáriát.

1968-ban a Hungáriával első helyezést ért el a Ki mit tud?-on a Csavard fel a szőnyeget, Ha szól a Rock and roll, Nem bújok én többé már a subába című dalaikkal. Ezt követően megjelent 2. kislemezük (Csavard fel a szőnyeget / Rémlátomás). 1970-ben jelent meg első nagylemeze a Hungáriával közösen, Koncert a Marson címmel, majd országos koncertturnéra indult. 1973–1979 között turnézott a Szovjetunióban, az NDK-ban, Lengyelországban, Nyugat-Berlinben, valamint az NSZK-ban. 1977-ben részt vett a Metronóm '77 fesztiválon, ahol közönségdíjat kapott. Ugyanebben az évben vette fel a Hungáriával a Beatles-láz című lemez hanganyagát, mely csak 20 évvel később jelenhetett meg, mivel az MHV letiltotta.

1980-ban megalakult a rock and roll korszak zenéjét felelevenítő új Hungária. Első lemezüket szinte kalózakció keretében két hét alatt írták és vették fel. Ennek oka, hogy Wilpert Imre tanácsára az elkészült és felvett zeneanyaggal kész tények elé akarták állítani a két hét szabadságra utazott, velük nem szimpatizáló Erdős Péter MHV vezetőt. Az így kiadott Rock and Roll Party című lemezükből 600 000 példány kelt el, akárcsak az 1 évvel később megjelenő Hotel Mentholból (100 000 példány után aranylemezzel, 250 000 után pedig platinalemezzel díjazták a tagokat). A Hungária 1981-ben nagydíjat nyert a Limbó hintó című dallal a tánc- és popdal fesztiválon, a dal kislemezen 250 000 példányban kelt el, így arany- és platinalemez díjat kapott.

 1982 márciusában a Hungária 15 000 néző előtt adott koncertet a Budapest Sportcsarnokban, majd ez év végén megjelent az Aréna című lemezük. 1983-ban elkészült az Egy pillanat veled című zenés portréfilm, mely Fenyő Miklósról és rajongóiról szól.

A sikerei csúcsán lévő Hungária ebben az évben három részre szakadt. A volt tagokból megalakult az R-GO és a Dolly Roll. A már elkészült felvételekből kiadtak egy lemezt Finálé? címmel, majd Fenyő elkészítette első szólólemezét, a Miki című albumot.

1984-ben, a nemzetközi break zenei hullám idején teljes zenei és arculati stílusváltással rap-break hangszerelésű lemezt adott ki Jól nézünk Miki címmel, mely egyben a break műfaj első magyarországi megjelenéseként, aranylemezig jutott. Ezután 1985-ben új tagokkal elkészített még egy kevésbé sikeres Hungária albumot, címe Van aki forrón szereti.

A feloszlást követően a szólóprodukciókba fogó Fenyő Miklós elkezdte kiadni saját lemezeit. Az énekes-billentyűsről emellett elmondható, hogy még a komolyabb témákat is könnyedebb formában fogalmazza meg, gondoljunk csak az 1994-ben megjelenő A Fenyő album dalaira, köztük a Csak egy kis emlék, vagy épp a Napfény a jégen. Szólólemezei szintén sikereket arattak, idesorolható többek között a Made In Hungaria albuma, a Minden kocka fordul, a Fenyő gyöngye című válogatáslemeze, illetve a Mr. Rock and Roll című albuma.

1994-ben újraindította szólóénekesi karrierjét, folyamatosan jelentek meg az 1960-as évek elejének hangulatát visszaadó lemezei, gyakorta nosztalgikus, visszaemlékező, mély mondanivalójú dalszövegekkel.

1995-ben a Népstadionban az 1980-as évek elejéről származó felállású Hungáriával adott koncertet 70 000 néző előtt. 1998-ban a Budapesti Operett Színház bemutatta Hotel Menthol című musicaljét, ami CD-n is megjelent. 2001 októberében mutatták be a Made in Hungaria című önéletrajzi zenés játékát a József Attila Színházban, melyben saját életútja mellett még Jerry Lee Lewist is megszemélyesítette. 2004-ben megkapta a XIII. kerület díszpolgára címet.

2006. május 20-án mutatták be harmadik musicaljét a József Attila Színházban, Aranycsapat címmel. 2007. március 12-én, 60. születésnapja alkalmából nyilvános előadással köszöntötte a József Attila Színház, ezen az estén vette át Rózsa Istvántól a Mr. Rock and Roll című albumáért járó aranylemezt. 2007 augusztusában jelent meg eddigi utolsó lemeze Kell egy álom címmel. 2008-ban a Megasztár 4 zsűrijének volt a tagja.

2009-ben Made in Hungaria címmel film készült az életéről, melyben Fenyő Fiatal éveit Szabó Kimmel Tamás alakítja.

Szintén sok éve hagyománnyá vált a Fenyő Ünnep nevű karácsonyi nagykoncert is, ami karácsony és újév között szokott megrendezésre kerülni. Az évek alatt több helyszínen voltak, pl. Budapesti Kongresszusi Központ, SYMA csarnok, Papp László Budapest Sportaréna.

2015, a közel két évtizedes múlttal rendelkező Margitszigeti Szabadtéri Színházbeli koncert új meglepetést tartogatott a rajongók számára. Miklós a hagyomány és a rengeteg élmény hatására megírta a kifejezetten a szigethez kötődő Bye, Bye nyár című sláger.

Fenyő Miklós 2017-ben három jubileumot is ünnepelt. Márciusban töltötte be 70. évét, ebből az alkalomból ünnepi koncertet tartott. Ebben az évben huszadik alkalommal került megtartásra az 1997-ben egyszeri előadásnak tervezett margitszigeti nyári koncert. A Hungária együttes 2017-ben ünnepelte megalakulásának 50. évét, Fenyő Miklós ennek az eseménynek szentelte a 2017. december 27-én, a Papp László Budapest Sportarénában tartott Fenyő Ünnepet. A teltházas koncerten 11 tagú zenekar, 12 tagú tánccsoport, 3 tagú vokál, valamint vendégművészként Szikora Róbert és Dolly működött közre.

A tegnapiban visszatérő hűvös-esős időben a  Vízivárosi klubban tartott Rocktörténeti szalonban teltházas volt, melyet B.Tóth László olyan retro énekeseket hívja meg, amely főszerepben a magyar könnyűzenei múlt és a történetmesélés. Délután indultam Moszkva tér felé, de az út elég macera volt a szakadó eső miatt. A Vízivárosi klub egy családias és kellemes hely, de eléggé teltházas azért, mert mindenki pont Fenyő Mikit várta.
Azzal hogy magammal vittem a Hungária - Hotel Menthol LP lemezt, én mindennere felkészülni tudtam mikor fog Fenyő Miki dedikálni. Amikor gyerek voltam, mindig hallgattam sokadszor LP-n lemezen keresztül Hungária dalokat. Sőt útközben mikor iskolában mentem a Sláger rádióban is hangoztak ismert dalok (Ciao Marina, Micsoda buli, Isztambul... stb) 
2009 tavaszán megnéztem moziban a Made in Hungáriát, mely Fenyő Miklós életét feldolgozza.  

Celebek gyűjtésén kívül a színház iránt is érdeklődöm, melyet Ricsinek és Márióéknak köszönhettem. Sokoldalúnak tartanak, ami nagydolog, mert rengeteg minden érdekel. Mindig kitalálok új dolgokat. Sokszor válogatók elő új ötletekkel, melyeket szeretek megmutatni az olvasóközönségemnek.

Kálmán Imre egyik legnépszerűbb operettje, amely 1924. február 28-án mutatták be a Theater an der Wienben. A Budapesti Operettszínház az ünnepi alkalomból február 28. és március 3. között többször is műsorra tűzte a legendás darabot, amely Bozsik Yvette Kossuth-díjas színházi alkotó ikonikus rendezésében újították fel.
Egyrészt Shakespeare-re emlékeztető nem várt fordulatokkal teli a szövevényes történet, ahol a saját maguk gyártotta hazugságok hálójában vergődnek a szerelmes fiatalok. Másrészt egy romantikus, viharos, és gyönyörű dallamokban gazdag zenemű, energiával teli táncjelenetekkel. A műhöz méltó mesés atmoszférát impozáns színpadi látvány.

Történet:

Egy Kolozsvárhoz közel fekvő birtoknak Marica grófnő a tulajdonosa. Gazdatisztje, Török Béla álnéven, a tönkrement Tasziló gróf, aki húga kelengyéjére gyűjti a pénzt. Marica egy szerelmi csalódást követően, feldúltan érkezik meg a birtokra. A grófnő már unja a társaságbeli férfiakat, mind csak a pénzét akarja. Hogy kérőit elriassza, kitalálja, hogy van egy Zsupán Kálmán nevű vőlegénye, aki történetesen gróf. Csakhogy tényleg létezik egy mulatságos figura, akit így hívnak. Kisvártatva meg is jelenik, és mindent összekavar. Mindeközben egy cigánylány megjósolja Maricának, hogy nemsokára gazdag, nemesi származású vőlegénye lesz.Marica így inkább a kastélyában marad, mert így nincs veszélynek kitéve. Tasziló ugyan beleszeret Maricába, és ezt megírja egy barátjának. Marica a levél alapján rájön, hogy egy elszegényedett mágnás a gazdatisztje, ezért a társaság előtt hozományvadásznak nevezi. Majd persze felismeri, hogy Tasziló az ő érdekeit szolgálja, de ekkor már úgy tűnik, minden hiába. Szerencsére Tasziló nagynénje, egy bájos öreg hercegnő is tudomást szerez a történtekről, és mindent helyrehoz. Marica és Tasziló boldog pár lesznek, eközben pedig Liza és Zsupán is szerelembe esnek.

1924-es premiert megelőzően az Ujság című lap tájékoztatta olvasóit mások mellett az új operett címszereplőjének látványos jelmezéről, amiben – a korabeli tudósítás szerint – 56 strucctoll volt látható. Az előadásban felcsendülnek a zeneszerző legnépszerűbb dallamai, a Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket, a Hej cigány, a Ne szólj kicsim, a Szép város Kolozsvár, a Szent Habakuk, és a Ringó vállú csengeri violám is.  Nemcsak Budapesten, de Szentpéterváron, Jekatyerinburgban és Bécsben is látható.

Egyik főszereplője Oszvald Marika, aki Cecília hercegnőt alakította. Láttam rajta azt az átélést, ahogy a szerepét játszotta. Sugárzott belőle a színészet iránti szerelem. Annyira jó volt ezt látni! Büszke voltam Marikára, mert a szinkronizálásba is belekóstolt, leghíresebb Disney filmben A kis hableány című rajzfilmjében Arielt kölcsönözte. 

Marica, a darab főhőse nem tudom, jómódúnak számított e, mivel eleinte a pénz érdekelt, majd rájött mi a szerelem. Érdekesnek azért, hogy gazdag ruhát hord, de volt hogy paraszt ruhát hordott. Taszilo gróf, aki viszont jómódúnak számít. Ki ne vágyna ilyen sikeres gazdag nőre, mint az Marica gróf?
Zsupán Kálmán és Moritz herceg ugyan féltékenyek egymásssal, de belátták hogy Marica grófnő és Taszilo Gróf szeretik egymást.
És Zsupán Kálmán, a cigány akcentusával és vagyonával tényleg jó parti, feltéve, ha megvan a közös szimpátia

A színdarab 205 perces volt, szünettel. A legjobban a 2. tetszett, amikor Taszilo találkozik a nénjével. A műhöz méltó mesés atmoszférát impozáns színpadi látvány és kifinomult, korhű jelmezek hozták meg a kedvem.

Az előadás után rohantam művészbejáró felé.  Szomorú voltam, mert múlthét februárban hörghurut gyulladásban szenvedtem. Még a Nem Adom Fel által szervezet Ki Mit tudot is le kéne mondanom a betegségem miatt. Bevallom, nehezen viselem, amiért szenvedtem amiatt. Halasi doktor úr, aki Sziklay doktornő utódja lett annyi gyógyszert íratta fel, hogy még rosszabbul éreztem magam. Majd ezután egy köhögési csiílapítot írt fel, ami hatására jobban lettem. Úgy néz ki, hogy szerdától vissza is térhetek dolgozni. Az idei február elég szomorú, de megfogja az emberi lelket.

Szóval a művészbejárat előtt szerettem volna kérni egy közös képet Széles Flórától, de másik előadása lesz. Így tehát haza is indultam. A szokásos 2-es Metró és a Rákoshegyi busszal utaztam haza. Én örültem, hogy megörökíthettem az idei színházi pillanatait.