Kezd elegem lenni abból, hogy nem szoktam ilyen agresszív lenni! De! Akármennyire is türelmeslelkü nő vagyok, kiborít a változások időszaka, amely számomra bosszantó. 
A 3 napig tartandó Horgász show 2500 Ft-ba kerül, és nem szándékozom bemenni belépős jeggyel, hanem be akartam ugrani megköszöni a Sláger Fm-eseket. Egyszerre felszínre törtek, amiért az itt tartozó biztonsági örök feltartoztattak engem. Miért?
Szóltam nekik őszintén, hogy be akarok menni Slágert Fm-esekhez köszönni, de ők nem érdekeltek. Az ajtó előtt megsérültem, de aztán elveszítettem a türelmem. Nem volt más választásom, mint a lecsapás. A biztonsági őrök villámgyorsan kapták össze magukat és erőszakkal taszítottak engem a Bok csarnokból. A férfiak úgy beszéltek velem, mint a biológia/földrajz tanár, amikor gyanúsítgatott engem a Kincsesház iskolába. Persze visszaszóltam hozzájuk, mert nekem jogom van belépni. De rámszartak az érzéseimre! Attól féltem bántani fogom őket, mert ocsmányságokat vágtak a fejükhöz. Direkt csináltak és élvezték. Elegem volt az egészből és elmentem innen.

Igaza volt az édesapámnak, ha azt mondják nem, akkor rögvest ott kell hagyni a helyszínt. Megtanultam, hogy sose hagyom magam, akkor is ha a felszínes ember belém köt. De akkor se mocskoljanak velem úgy, mint egy elmebeteg a másikkal. Ezzel együtt sajnos a viselkedésem sokszor bántó és könnyedén félreérthető, miért nem csinálom azt, amit szeretnék. Ez a kudarc épp olyan, mint amikor nem nyertem a Basszus-Hélium játékban.
Nagyon elkeserített mindaz amit elutasítottak a biztonsági őrök egy adott rendezvény miatt.
S persze igazuk volt, hogy belépővel kell mennem, de akkor sem kellett volna így nekem esnie a problémáimra.

Volt barátom szerint ezt írta saját blogjából:

Igaza van! Saját magamnak ártottam, amiért egy nap alatt hibáztam el. Ezzel nagy árat fizettem, mert az autizmusom beleavatkozik a kapcsolataimba. Ezek az emberek azt sem érdemlik meg, hogy éljenek! Velem nem bánhatnak így, mert másnak születtem és másként halok meg! Undorítóak. Én lehet, hogy elnézném az egészet, ha nem lennének bunkók és ősszinték. Csak hát az igazság a következő: A pénz és a XY óra munka persze kötelező dolgozni, és mennyire viselnének el egymást, ha a betorpan a ,,besurranó". Talán a valóságban kész káosz uralkodna! Már korábban is leírtam, hogy elveszítettem kapcsolatokat, szerepet, és játékélményeket, de most ideje leleplezem miértekkel, hogy mivel kéne megváltoztatni a jövőt!
Jól tettem, hogy visszaszóltam a biztonsági őröknek, de ők legyőztek engem, amiért számomra érthetetlen.
Tehát minden tömör konfliktusok után lelkileg már túl vagyok a nehezén, és próbálom pozitívan felfogni az egészet. Mikor dolgozni indultam, jártak a gondolatok egyfolytában, és közben folytak a könnyeim. Én vagyok a felelős, hogy utána semmihez sincs kedvem. Nem azért vannak hibák, hogy abból tanulunk? Túl sok elvárásom volt, pedig annyira akartam. Egyszerre szerettem volna elnézést kérni Abaházi Csabától és Pordán Petrától, de sajnos a viselkedésem, a stressz, illetve más okok miatt összeomlottak miatta. Az autizmus/epilepszia is benne van. Sajnálom, hogy ez a Horgászfesztivál esett nem sikerült, és sajnos esélyt nem adhatnak.

A pszichológusomhoz, minden alkalommal elmegyek, és erről sokat beszélek vele a fájdalmakról. Úgy képzelem el, mint egy szívtelen embert. Ad és elvesz. Egy testi/lelki bántalmazás nyomai benne maradtak az okozott fájdalmaimnak köszönhetően.
Komolyan az átlagos emberek direkt felhúzzák maguk egy ilyen butaságokon?!
Néha arra gondoltam miért problémáznak az autistákkal vagy tényleg saját magukon vagy nehéz gyerekkorukat élték át. Miért kell mindent halálosan komolyan venni miatta? Ez nem számít!
Erős vagyok, és hiszek magamban, amely a jövőben képes vagyok megtenni az átlagos emberek utasítására. Természetes, hogy megsérülök az adott konfliktusok miatt, pedig senkit sem ártottam.

Mindennap arra használom online, hogy milyen eseményekre érdemes elmennem. Akár ingyenes, akár ingyenes (de regisztrációval kötött) esetleg fizetős! (de ne legyenek drágák)

Ha belegondolok, ennél már a kinti világba zajló emberek egyre elkeseredettek, gyűlölettel teltek, egyre több köztük a mentálisan beteg. Megbetegíti őket a környezet, a légkör, amiben élnek. Akik normálisnak tűnnek, azok java része le se szarja a másikat. Persze vannak kivételek!
Vesztettem már el embereket az állapotom miatt és újra ezt nem akarom átélni. NEVER! (Magyarul: Soha)
Ebben az ügyben nem vállalok felelősséget!
Elszántam arra magam, hogy megváltozzam és helyrehozzam az adott eseteket. Rendkívüli odafigyeléssel jár ez, de ez még egyszer nem fordulhat elő. Az átlagos emberekkel kapcsolatban is figyelnem kell. Felnőtt fejjel már tudom, hogy az országon belül mik az adott szabályok, s szívesen betartom őket, melyek a büntető törvénykönyvben kijelentették, amelyet véleményemet leírok ide.