Molnár Ference műveiben kiemelt szerepet kapnak a szerelmi történetek, csábítások, féltékenységek, az érzékiség, a szexualitás, a nemek harca. Gyors írói sikereit a prózában klasszikussá vált, tizennégy nyelvre lefordított, több országban megfilmesített, máig kivételes népszerűségnek örvendő ifjúsági regénye A Pál utcai fiúk, vagy a KMO-ban bemutatott a Testőr.
Történet:
Az ünnepelt színész házaspár szalonjában vagyunk. A férj (Debreczeny Csaba), az országos hírű Színész barátjának, a Kritikusnak (Dolmány Attila) arról panaszkodik, hogy félti a házasságát; fél év nász után talán már meg is unta őt a felesége, a Színésznő (Járó Zsuzsa) – sőt, lehet, hogy az asszony (Kútvölgyi Erzsébet) már ki is szeretett belőle. Ilyenkor egy férfinek lépnie kell: vissza kell hódítania a feleségét. A Színész erre egy kissé bizarr, de hibátlannak tűnő ötletet talál ki: testőrnek öltözik, s így, a katonatiszt személyében kezd el udvarolni a saját nejének, illetve megpróbálja zavarba hozni, hűtlenségen kapni.
A testőr premierjét 1910. november 19-én tartották, és Varsányi mellett Csortos Gyula és Szerémy Zoltán játszották a főszerepeket. A darab tomboló siker volt, hiszen Molnár minden erényét megcsillantja benne: frappáns cselekményszövés, pompás dialógusok, remek karakterek, összehasonlíthatatlan humor és emberismeret. A testőr mindezek fölött pedig ízig-vérig „színházi darab” – minden mondatából Molnár színház (és Varsányi) iránti rajongása sugárzik. Ady Endre azt írta a bemutató után: „Ma Molnár Feri az Isten, uralkodjék.”
1918-ban készült el a filmes változata, Antalffy Sándor rendezésében. A színész szerepét is ő játszotta, a színésznő Gombaszögi Frida volt, a kritikus Rátkai Márton, a mama Haraszthy Hermin. 1928-ban a darab újra színpadra került a Vígszínházban, ekkor Somlay Artúr és Titkos Ilona játszotta a színészházaspárt.
1949 és 1955 közt a hatalom betiltja a Molnár-premiereket. A szünet után Molnárt először vidéken kezdik újra játszani, aztán a fővárosban a Vígszínház lesz az első, amely a nagyobb pesti játszóhelyek közül Molnár-bemutatót tart: A hattyú, a Játék a kastélyban és Az ördög után 1966-ban Várkonyi Zoltán színre viszi A testőrt. A háború után most először játsszák újra ezt a Molnár-darabot, virtuózan, fenomenális játékkedvvel, rengeteg humorral: Ruttkai Éva, Darvas Iván, Páger Antal, Sulyok Mária és Gyimesi Pálma főszereplésével A testőr újra visszatért a Víg színpadára, hogy szerzőjével, Molnár Ferenccel együtt elfoglalja az őket megillető helyet a legnagyobbak között. Molnár Ferenc kitűnő vígjátéka nemzetközi sikerekre is szert tett. A párizsi Comédie Des Champs-Elysées a vígszínházi bemutató évében, 1910-ben műsorára tűzte a vígjátékot. 1924-ben, a New York-i Garrick Theatre-ben játszották nagy sikerrel, majd 1976-ban Los Angelesben, 1979-ben a Torontói Művész Színházban, 1997-ben a Santa Fee-i Kulturális Fesztiválon, Marton László rendezésében, a Drury Theater-ben pedig Hegyi Árpád Jutocsa rendezésében mutatták be. Ezeken kívül Szlovákiában, Romániában, Svájcban, Németországban, Jugoszláviában, Görögországban, Ausztriában és Ausztráliában is láthatta a közönség a darabot, Angliában pedig több színház is műsorára tűzte a vígjátékot. Érdekesség, hogy a Londoni Donmar Warehouse kísérleti színházban 1997-ben mutatták be az Enter the Guardsman (Belép a testőr) című musicalt, amelynek alapjául Molnár Ferenc vígjátéka szolgált.
A testőrben a két szereplő játszmája szórakoztató, sokat lehet nevetni a féltékeny férjen, aki saját feleségét próbálja elcsábítani álruhában, miközben végig abban reménykedik, hogy az asszony állhatatos marad. Komikus a helyzet, de tragédiának is felfogható, mert egészen végig nyilvánvaló, hogy a férj által felvázolt helyzetkép igaz, és felesége nyugtalansága megszüntethetetlen. A szerelmi lángolás első időszakára vágyik minden kapcsolatban, amely láthatóan nem tartósítható.
