A kétórás musical show a nézők rendelkezésünkre álló legkorszerűbb show technikai elemek alkalmazásával teremti meg azt az egyedi látványvilágot, amely ismét lenyűgöz és elkápráztat, egyben izgalmas zenei és vizuális hátteret ad Tesla életének és a XIX. század hangulatiságának, bemutatva Smiljantól, Prágán, Budapesten, Párizson, New Yorkon és a Chicagói Világkiállításon át egészen a Niagara vízeséséig az akkori roppant színes és pezsdülő nagyvilágot. A darab létrehozásában a szakma hazai kiválóságai vesznek részt.

Történet:

Egy szerb-amerikai fizikus,feltaláló,villamosmérnők gépészmérnők és filozófusról szól. 1856. július 10-én Smiljanban született, a katonai határőrvidéken, a jelenleg Horvátországhoz tartozó Lika vidékén. Édesapja, Milutin Tesla európai műveltségű ortodox pap, édesanyja, Georgina (Đuka) Mandić szintén szerb lelkészi család sarja, míg másik testvére, Pavle (Paja) Mandić az Osztrák–Magyar Monarchia ezredeseként vonult nyugállományba. Nehéz anyagi körülményei miatt Nikola kénytelen volt megszakítani tanulmányait. 1878 novemberében az újvidéki Matica Srpskához (Szerb Irodalmi és Tudós Társaság) intézett egy levelet, amelyben anyagi támogatásért folyamodott, de sikertelenül. Ezután útja Mariborba és Prágába vezetett. Édesapja 1879-ben meghalt, így őt végül anyai nagybátyja segítette ki az anyagi gondokból, s összeköttetéseinek köszönhetően az ifjú Tesla Budapesten megismerkedhetett Szigeti Antallal. A budapesti telefonközpont átadásán, 1881-ben Tesla lett a cég főmérnöke. Hamarosan feltalált egy telefonkihangosítót, ami tulajdonképpen nem más, mint az első hangszóró. Önéletrajzi írása szerint Tesla a pesti Városligetben barátjával, Szigeti Antallal sétálgatott, és Goethe Faustját eredetiben idézte. Tesla a porba egy bottal megrajzolta a váltakozóáramú motor működését, amelyen már öt éve gondolkozott.

1882-ben Párizsba költözött, hogy Puskás Tivadar ajánlásával a Continental Edison Companynál dolgozhasson, elektromos készülékek javításán és fejlesztésén. 1883-ban a strassburgi kiküldetése alatt megépítette a Városligetben feltalált váltakozóáramú motorjának első kísérleti példányát, ebben forgó mágneses teret használt a motor meghajtásához (erre később 1888-ban kapott szabadalmat az USA-ban).
A fiatal Tesla „szervizmérnökként” bejárta Európát; mielőtt 1884-ben áthajózott volna Amerikába. Előtte a párizsi Edison Társaságnál volt alkalmazott; de az európai lehetőségei beszűkültek, ezért Amerikában, személyesen Edisonnal akart dolgozni.
Tesla Edison legszorgalmasabb munkatársa volt, de „nem ismerte az amerikai humort”. Ami alatt azt kell érteni, hogy Edison az egyenáramú gépek fejlesztése után nem fizette ki Teslának a tréfából felajánlott ötvenezer dolláros munkadíjat. Tesla a pénzügyi viták miatt elhagyta Edisont, és váltakozó áramú rendszerének találmányi jogát eladta George Westinghouse-nak. Az úgynevezett „áramok harca” során a gyakorlatban is bebizonyosodott, hogy Tesla váltakozóáramú rendszerének és gépeinek használata előnyösebb az egyenáramúaknál. Ma már az egy-, illetve többfázisú váltakozóáramú elektromos rendszert és az indukciós motort az ipari és háztartási eszközökben világszerte alkalmazzák. Nem beszélve arról, hogy az egyenáramnál az áramfejlesztőnek a fogyasztó közelében kellett lennie a vezetéken kis feszültségen fellépő nagy veszteségek miatt. Végül az egyenáramot még a villamosszékben sem alkalmazták.

Ezután George Westinghouse segítségével saját laboratóriumában dolgozott tovább az elektromos energia és információ vezeték nélküli továbbításán. Edison – nem ritkán – nemtelen propagandahadjáratot folytatott a váltakozó áram lejáratására, sikertelenül. Még életveszélyességével is példálózott kisebb-nagyobb állatok kísérleti elpusztításának naturális bemutatásával.
Tesla kísérletekre alapozott gravitációs elméletének (Dynamic Theory of Gravity) birtokában élesen kritizálta Einstein relativitáselméletét, annak is elsősorban a szerinte logikailag hibás alapfeltevéseit.
Utolsó tíz évében elszegényedve élt. A manhattani New Yorker Hotel 33. emeletén, a 3327-es szobában galambok között lakott, őket tekintette egyedüli barátjának.
1943. január 7-én, 86 éves korában a hotelszobájában halt meg egyedül.

A dalokat az Artisjus és Fonogram díjas Sebestyén Áron jegyzi, a dalszövegekért és a dramaturgiáért pedig nem más, mint Müller Péter Sziámi felel. A szövegkönyvet Egressy Zoltán írta, a koreográfiát Szabó Anikó állította össze, a vizuális látvány világot a Forward Production csapata, a jelmezek egyedi hangulatiságát Kiss Márk jegyzi. A rendező Radó Denise, aki sajnos nem találkozhattam vele egy közös kép erejével, ő volt a Bolondos dallamokból Csőrike hangja. Pedig jó lett volna. :( 

Olyan kékségben ragyogott a színpad, mintha újra szerveznének autizmus napot. A kéket, na meg persze a lilát eleve nagyon szeretem. Hideg, mégis meleg hangulatot áraszt. Csillog-villog, ráadásul nőies színnek számítom. Élveztem nagyon!
Kellemes, musical lengte be levegőjét. A Nikola Tesla előadásra egy csillagos 5-t osztályzatot adok, mert volt benne egy komoly időugrás. Másrészt nagyszerűen felépített darab, melyben a beszédek, a koreógráfiák és a csodálatos színvilágok magasan vitték. Szabó Máté máig fiatalos, erőteljes, mozgékony pasi. A Kung Fu Panda Sáskája, Edward Elric a FullMetal Alchemist, és persze Sonic film 3 részes magyar hangja Nagyon szeretem Kautzky Armand férfias orgánumát. Az Űrkedvencekből (Pet alien) Swanky, a Pindúr pandúrokból (The Powerpuff Girls) Utonium professzor, Elena Avalor hercegnőből (Elena of Avalor) Esteban kancellár, és persze Szenilla nyomábanból (Finding Dory) őmaga. És ki ne hagyjuk Lux Ádámot, aki Fernando Colunga magyar hangja.

 Azt tetszett nekem, hogy a dadus, aki Tesla édesanyjának segített, kijelentette, hogy a villámlás rossz ómen, és hogy Tesla a sötétség gyermeke lesz. Erre az édesanyja azt mondta: ,,Nem, ő a fény gyermeke lesz." 

Így hát kijelentem azt, hogy 2024-es musical-je a Nikola Tesla!