Cicus blogja

Higgy, remélj, szeress! Nick Vujicic újra az Arénában

2019. október 27. - Anita cicus

808922a1a135de0a4bf047ec62c41645.jpg

Nick Vujicic, a nemzetközi hírű prédikátor és motivációs tréner, aki karok és lábak nélkül született emberként vált ismertté, ismét Budapesten tartott előadást.
A humoros történetek mellett arra hívta fel a fiatalok figyelmét, hogy az emberi élet minden nehézség, bánat és betegség ellenére is értékes. Nick arról beszélt, hogyha az embernek van hite, család vagy barátok veszik körbe, akkor bármilyen körülmények között boldog életet tud élni. Azt tanácsolta, hogy mindenkinek legyen életcélja, és senki ne feledkezzen meg azokról, akiknek támogatást vagy bátorítást adhat.
Minden napnak megvan a maga szépsége, mégis vannak olyan napok, amik kiemelkednek az életemben. Ilyenek azok is, amiket Nick Vujicic boldoggá tette a néző közönséget a Papp László Budapest Sportarénában. Immáron 2. alkalommal láttam személyesen és a színpadon szerepelni. Nagyszerű ember, aki a hitével és lelki erejével segíti a negatív pillanataimat, hogy ne adjam fel és tudjam szeretni magamat és a sorstársaimat is. Nagyon hálás vagyok az olyan embere, aki szeretetét, erejét és idejét tette bele, hogy megvalósulhassanak az előadások. Hiszem, hogy érdemes dolgozni azért, hogy másoknak örömet és bátorságot tudjam adni az életben.

73232846_2495350633918036_2269673414576832512_o.jpg

73539237_2497638383689261_4603758582540795904_o.jpg

 

 

 

 

 


Iszonyat sokan voltak az Arénában. Idővel szerencsére nem volt baj, amikor kezdetét vette a diákelőadás és az esti műsor, amely tele volt fantáziával. A díszlet meglepő módon passzolt az X faktor hangulatához. Emlékszem, amikor tavaly elmentem a Symába megnézni az Álomutazót, ott is nagyon látványos színpadi világot építettek fel.

 20191025_104517.jpg20191025_120043.jpg

 

 

 

 


Nick Vujicic előadása szenzációs volt! Remekül éreztem magam. Nagy dolog volt nekem az, hogy részt tudtam venni ezen az eseményen, ugyanis a Never Give Up gospel kórussal együtt fel tudtam lépni a színpadon és boldogan énekeltem.
Igaz, hiányérzetem van, a szólóéneklés miatt. De nem számít! Magyarnak születtem, de a lelkem mesés. Mindig is hangulatember leszek, aki az újítás mellett áll. A rajzfilmek számomra különlegesek voltak és lesz mindig.
A rajzfilmeknek köszönhetem ezt a csodás animáció világot! Ezt sokan képtelenek megérteni az autizmusomat. Jókedvet és nyugalmat is tud árasztani. Épp úgy, mint Kilari című anime.

Nick Vujicic (Nicholas James Vujicic) 1982. december 4.-én született Melbourne-ben, nemzetközi hírű prédikátor, szónok, motivációs tréner, aki karok és lábak nélkül született emberként vált híressé.
Születésekor derült csak ki, hogy az úgynevezett tetra-amelia szindrómában szenved, vagyis karok és lábak nélkül jött világra. Bal lába helyén csupán két lábujj van, amelyek segítségével ma már tud boldogulni a mindennapokban. A szülőket először sokkolta Nick állapota, ám hamarosan kiderült, hogy súlyos fogyatékosságától eltekintve gyermekük életképes. Így mindenben támogatták őt, hogy minél önállóbb életet tudjanak biztosítani neki. Az ausztrál törvényhozásnak köszönhetően előbb fogyatékosok számára fenntartott iskolába, majd az integrációt támogató iskolába járt. Iskolatársai sokat csúfolták, emiatt nyolcévesen depressziós lett, tízévesen pedig öngyilkosságot kísérelt meg: megpróbálta belefojtani magát a fürdőkádba. Az elkeseredett lépés végül a szülei iránt érzett szeretetből fakadóan csupán kísérlet maradt. A középiskolát követően számvitelt és pénzügyi tervezést tanult, és végzettséget is szerzett.
Vujicic saját elmondása szerint sokáig nem látta értelmét életének. Egy ideig ugyan imádkozott azért, hogy nőjön keze és lába, de egy idő után rájött, hogy hálásnak kell lennie azért, amiért él, hogy Isten ezzel feladatot és kihívást adott neki, és célt kell keresnie az életében.
Életének egyik fordulópontja az volt, amikor édesanyja mutatott neki egy újságcikket, amely egy súlyosan fogyatékos férfiról szólt. Vujicic megértette, hogy nincs egyedül, akinek ilyen nehéz sors jutott. Másik pedig az, amikor tizenöt éves korában elolvasta János evangéliumának 9. fejezetét, amelyben Jézus Krisztus találkozik egy születése óta vak emberrel. Az embereknek azon kérdésére, miért született így ez az ember, Jézus azt feleli: azért, hogy nyilvánvalóvá váljanak rajta keresztül Isten tettei.
Életének célja és értelme végül az lett, hogy meséljen embertársainak Isten szeretetéről, és megerősítse őket abban, hogy valósítsák meg álmaikat.
Sok gyakorlással és akaraterővel megpróbálta megoldani a mindennap előtte tornyosuló feladatokat. Két lábujjának segítségével megtanult írni, gépelni, a számítógépet használni, fésülködni, fogat mosni és borotválkozni.
17 éves korában kezdett prédikációkat és előadásokat tartani iskolákban és egyházi rendezvényeken. Ma már azt vallja, hogy Isten nem hagyta, hogy meghalljon, mert csodálatos terve volt az életével. Saját szervezetet hozott létre Life Without Limbs néven. Könyvei az egész világon hatalmas példányszámban fogynak el.
Jelenleg feleségével és négy egészséges gyermekével Kaliforniában él.

 73528673_2623108791081264_7524659359721193472_n.jpg

A műsor 2 órás volt és remekül éreztem magam, csak nagyon elfáradtam. Ha legközelebb is megadatik egy különös Never Give Up kórus által fellépés, újra elmegyek. Óriási élmény volt nekem. Remélem, újra összejön majd ez az alkalom.
A Nem Adom Fel alapítvány nagyon sok értéket képvisel. Visszaemlékeztem arra az időszakra, amikor még ,,új gyerek" voltam és mennyire álmodozó. Hogy változott meg körülöttem az élet, hogy lettem érettebb és miként éltem meg sok mindent.

A bejegyzés trackback címe:

https://cicusblogja.blog.hu/api/trackback/id/tr1615266838

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása