Országjáró zenei játéktér, mely olyan országjáró hangszerkiállítás, hangszersimogató és könnyűzenei, népzenei, klasszikus zenei oktatási bemutató egyszerre, amely rendszeres időközönként más-más városban irányítja át a fiatal korosztályok figyelmét a zenélésre, a zenélés tanulásának lehetőségeire.
Rendhagyó énekórák, melyek bemutatják a különböző zenei műfajokban használt hangszerek fejlődésének történetét, az irányzatok és a stílusok kialakulását és sokszínűségét, egyben betekintést engednek a zenész élettér és életmód nagyszerűségébe.
A Hangszert a kézbe legfontosabb eleme egy közel 400 négyzetméteres interaktív hangszerkiállítás és hangszersimogató. Itt szakemberek közreműködésével kézbe vehető és kipróbálható több mint száz hangszer és hangtechnikai berendezés. Külön standon lehet gitárokkal és basszusgitárokkal, dobokkal, billentyűs hangszerekkel, ének- és elektronikus zenei tartozékokkal, valamint ministúdiókkal ismerkedni.
Szeretem, ha különböző hangszerek keverednek egymással. Lehet sorozat, rajzfilm, színész és akár ízek formájában. Sokszor játszottam 1-2 hangszerrel, de már azzal a gondolattal, mi lenne, ha kedvenc énekeseimmel együtt énekelnék magyar zenészekkel. Nem egyszer fordult elő, hogy pl. Presser Gáborral vagy a Group n Swinggel dalolt a kórus (főleg én is benne voltam a kórusban). Azt pedig főleg nem tudtam, hogy Quimbyvel és Hoboval énekelt a Nem Adom fel együttes. A Soha nem adom fel című dal az utolsó szám a Nem adom fel számára. Előfordul ugyanis, hogy zeneszerzők (Főleg Kiss Barna) nem csak maguknak, de másoknak is írnak dalt. Csak ámultam és bámultam a színpad előtt és csodás volt az az élmény, melyet két különböző stílus együtt alkot. Sok éve annak örültem volna, hogyha amerikai stílusúakat játsszák el. Nos! Ahogy változik a világ egyre inkább jó irányban történik. Ami a fent látható az oldalon, egyikre sem vágyom, emiatt le is van írva mi az én előnyöm. Ugye köztudott, hogy a fantázia nem ismer határokat és bármi megengedett. Nálam például: Az autizmusom/epilepsziám jó oldala az, hogy szinte kipattannak fejemből a remek ötletek és izgatott leszek, amikor ezeket elkezdem dalra fakadni.
Elképzelhetőnek tartom, hogy talán csalódnék. DE a fantáziámban minden megengedett, hisz a fantázia és az álom szinte ugyanaz. Álmodozni pedig nem kerül semmibe sem! :)
