Amikor 6 éve, 2011-ben megváltozott az életem, akkor 1 évvel később sajnos olyan érzéki stílust vettem fel, amellyel sokak ellenszenvét váltottam ki. Sokszor depresszióba szenvedtem. Más lehetőségem nem volt a sírás ellen, csak ez. Pedig létezik más módja is. Az utóbbi félévben sok olyan dolog történt, ami nem volt jó. Sokan ellenem voltak az álmaimmal kapcsolatban, de 2x is konfliktusba kerültem, amit elkerülhettem volna. Sajnos szembesültem azzal, hogy nem értik meg azt miért történik, és ez szörnyű volt. Emiatt tönkre tették az életemet, s emiatt belefáradtam a várakozásokba! Elszántam arra magam, hogy lezárom magamban a múltat és megváltozom! A következő időszakban számos változtatásokat teszek azokra, akik megbántottak engem. Elsőként soha többé nem akarok dühömben olyat írni vagy mondani másoknak, amelyeket nem tennék. Akárhányszor ez történt, azt hittem, hogy többé nem fogom tenni. És amikor a megbántások után hosszabb idő eltelik azt gondolom, hogy most már nem lehet semmi baj. Ám történnek bizonyos dolgok és újra a borongós esőbe találom egymagam! Annyira csalódtam magamban és bennünk is, hogy utána semmihez sincs kedvem. Ez a krízis időszak, ami változó időtartamú. Ennek vége! Sok mindenen mentem keresztül az életem során. Vannak dolgok, amelyeket meg tudok oldani magamtól is. Adok magamnak legalább egy pici időt
(S főleg a Nem adom fel zenekar bandájának is), hogy a jövőben boldog lehessek, hogy csatlakozhassak majd egyszer (ha eljön az idő). Utána érezni is fogom majd, hogy sikerülni fog. Egyszer a pszichológusnőm azt mondta nekem, hogy egyedi vagyok.
3 dolog az, amelyeken nem lehet változtatni, s ez elmúlt:
1, Az iskolai időszakok alatt, az auti sorstársammal, Bencével kitört a botrány, amivel írásban megbántott engem az iskola és a barátságunk között! Részleteket nem árulok el, de annyit igen, hogy gyerekkora óta testi-lelki bántalmazást szenvedett el a gyerekek és a tanárok által. Szörnyen sajnáltam, hogy elment innen az iskolából, ahova jártam, de amit okozott kegyetlen konfliktust az iskola ellen, nagyon szörnyű volt! Végül soha többé nem találkoztunk egymással. Egyelőre!
Az interneten viszont megváltozott, és engem tette tönkre az életemet. Minél több a veszekedés, annál rosszabb lett, emiatt depresszió uralkodott nálam miatta. Ha kompromisszumot kötöttem volna, akkor minden másképpen alakulna. Itthon voltam, depressziós és nem mozdultam ki a lakásból. Amikor az édesanyám megerősítette engem, ő azt mondta, hogy fölösleges idegeskednem rajta. Végül megtanultam valamit, hogy senkire sem lehet számítani! Őt csak azzal vádolom, hogy ne beszéljen úgy és másokkal, mint egy bűnözővel, mert ezzel fájdalmat és csalódást okozhat mindenkivel. Másképpen is lezárhattam volna ezt a kapcsolatot! Reménykedem abban, hogy egy idő után el tudom őt végleg felejteni, méghozzá csendben és békésen.
2, Vannak olyan emberek, akik sosem fognak visszatérni az életembe. Ugyan élnek, de már nem kommunikálnak velem. Annyit tudok tenni, hogy végleg elengedem őket.
3, A múltban elszenvedett sérelmek megtörténtek, nem lehet változtatni rajtuk.
A jövőt viszont csupa szeretettel szeretném kitölteni, amelyeket megmutatnék a szeretteimnek. A jövőt lehet változtatni úgy, ahogy szeretném.
Ha történik a jelenben egy rossz dolog, akkor kellemetlen múltbéli képek villannak fel bennem és akkor az felszínre tör. Hiába telt el X idő, az adott sérelem óta lelkileg ugyanúgy tud fájdalmat okozni a jelenben, mint a múltban. Mindegy hogy milyen hibákat követtem el, nem érdemeltem meg azt, ahogy hozzám viszonyultak. Én képes lettem volna mindent megváltoztatni.
Terveim a jövőre nézve:
1, Nem akarok többé senkit sem megbántani se szóban, se írásban.
2, Nem akarok ellenségesen viselkedni a másikkal még akkor sem, ha az rosszat akarnak nekem.
3, Megpróbálom legyőzni a bennem lévő félelmeimet.
4, Megpróbálom elfogadni saját magam.
5, A múltban elszenvedett lelki traumáimat szeretném legyőzni, hogy azok után soha többé ne okozzanak kellemetlenséget.
6, Megismerek új rajzfilmeket és anime-kat.
7, Megpróbálok többet mosolyogni.
