Felejthetetlen volt a május 24-i nap. Februárban volt egy hirdetés a facebookon, melyett jelentkezhet bárki bármelyik tehetséggel. Tehát a lehetőség bennem van, így hát jelentkeztem. E-mail-es és telefonos megbeszélésük alkalmából számítottak rám, hogy eljövők ide Rákospalota felé. Ott ismertem meg a kávézó vezetőikkel, akik 1 éve kezdték el müködésüket. Megkínáltak nekem zsíróskenyérrel, rágcsálnivalókkal és űditökkel. A kávézó dolgozói szervezték meg az 1. Ki Mit Tudot, így remekül éreztem magam, mióta először éltem a lehetőséggel.
Megvártam, hogy elkezdődjön a várva várt műsor. Az első fellépő egy duó lépett fel, és olyan elképesztő dalokat adtak elő retro slágerektől egészen a mai napig. A másik fellépő egy fiatal hölgy volt, aki az idei Eurovizíós dalfesztivál győztes dalát énekelte el. A harmadik egy srác volt, aki az Eminem- The Real Slim Shady című dalából dolgozta fel magyarul. Annyit elárulta, hogy az idei X-faktorban is részt vesz. Remélem sikerülni fog és sok sikert kívánok neki. A következő jelentkezők a Domaháza hagyományőrző táncosai léptek fel, és egy fantasztikus cigány koreográfiát adták elő. Emlékeztet arra, amikor egyszer a Nem Adom Feles barátaimmal elmentem Martonyiba és még 3 Nem Adom Feles faluba szórakozni. Ősszintén bevallom, hogy sokat tanultam tőlük, mi az ami jó és rossz itt hozzájuk, és persze miket éltem át. Köszönet azért a Nem Adom Fel háznak, mert megmutatták azt, hogy a cigányok is emberek, mint a fogyatékkal élők, de vannak rosszak is, akiktől el kell kerülni.
Az utolsó jelentkező én voltam! Hoztam a tehetséges oldalam, bár nagyon zavarban voltam, szokásomhoz híven. Mindenre odafigyeltem amennyire csak lehetett. Picit még izgultam, de elfogadtam magamban, hogy sose adom fel. Én persze a megszokott Republic számmal adtam elő, mint tavaly a Dunakanyar énekversenyem, de idén nyáron az Euromusic versenyen adom elő Dömsödön. Az egyik versenyző megjegyezte, hogy milyen szépen énekelek. Megvallom, még feljődnöm kell. Igaz, hogy anno a Kincsesház suliban fejlesztettem magam némi tudás szinten, de az nem olyan átlagban. Azt teszek, amit tennie kell, s amennyit a tudásom enged azt meg tudom csinálni. Általánosban mindig 5-ös voltam énekből. A versenyző szava nagyon jólesett. Ez pedig óriási dolog.
A közönség szavazatai alapján 3-an jutottak tovább a szeptemberi döntőben, ami azt jelenti számomra véget ért a verseny. Viszont elismerő oklevelet megkaptam a kávézó dolgozóitól. Nagyon hálás vagyok, hogy ott lehettem és előadtam Rákospalotán. Nagyon büszke voltam a Ki mit Tudra, mert igenis tudok felszabadult lenni. és sokak arcára csaltam mosolyt! Habár nem jutottam a döntőbe, tovább kell lépnem. Nem maradhatok mindig sérülten fekve. Össze kell szednem magam. Végülis ezt csinálom mindig.
A nyár folyamán szeretnék máshova is elmenni. Azt terveztem, hogy ugyan ezzel a Republic dallal megyek el Dömsödre és másfajta élmények várnak rám. Mindenek ellenére én folytatom azokat a terveket, amelyeket elterveztem. Még akkor is, ha nehéz időszakomat élem.