A Roll Natural csapattal délelőtt 11-kor volt találkozó a Szépművészeti múzeumban. Ezután negyed óra után lementünk az alsó szinten, ahol megtekinthető az ókori Egyiptomtól egészen Rómáig.
Korábban romos, lepusztult volt a múzeum. A környék ahol áll az épület, több száz millió forintokaz gyűjtött a felújításokért. Az épületének mellett Műcsarnok áll, amely nagyon romos, pedig a többi hozzá hasonló szocreál tömb sorakozik.

A kiállítás nagyon szép. A múzeumban megtekintettem az ókori csodákat, amely az iskolás évében tanultam meg. Videót akartam készíteni, de tilos volt és külön jegyet kellett vásárolni ezért!  Ezt megértem a tilalmat, de a szabály az szabály! :(
Az épületen belül szerencsére tudtam a kiállítás alatt fotózni.

Egyiptom:

Az egyiptomi gyűjtemény Közép-Európában a második legnagyobb. Létrehozását Mahler Ede, a magyar egyiptológia megalapítója vetette fel, aki, miután 1901-ben felmérte a Nemzeti Múzeum egyiptomi műtárgyait, 1902-ben bejelentette, hogy egyesíteni kellene ezeket a különféle magángyűjteményekben őrzött más egyiptomi emlékekkel. A gyűjtemény azonban csak 1934-ben, az Antik Osztályhoz kapcsoltan jöhetett létre. Első kiállítását 1939-ben rendezték meg. 1958-ban a gyűjtemény különvált az Antik Osztálytól. Több ásatás is hozzájárult a gyűjtemény gazdagításához, például a gamhudi és sarunai (1907), az Abdallah Nirqi-i (1964) és a thébai (1983).

A kiállítás az ókori Egyiptom fontosabb időszakainak emlékeiből ad válogatást, látványos darabjai többek között a festett múmiakoporsók.

Antik gyűjtemény

A gyűjtemény a nem hazai lelőhelyű ókori műtárgyakat őrzi. Magja a Paul Arndt müncheni régésztől vásárolt márvány- és terrakotta kisplasztikai gyűjtemény. A kiállítás elsősorban a görög és római művészet emlékeit mutatja be, kiemelkedő darabja a Budapesti táncosnő néven híressé lett, Kr. e. 3. századból való márványszobor. Gazdag a ciprusi és a mükénéi kollekció is. A vázagyűjtemény kiállított darabjai alapján képet alkothatunk az ókori vázafestészet különböző műhelyeiről. A bronzkollekció legszebb darabja az ún. Grimani-kancsó.

Ezt az élményt személyesen kell átélni, némi hibákkal és odafigyeléssel  Őt hallgatva az ember úgy érzi, mintha az adott korban lenne. A legérdekesebb rész az volt, amikor összevissza kellett járkálni a kiállított helyeken, és amikor megláttam a legérdekesebbet, akkor fotóznom kell. Sokszor megdicsérem magam azért, mert sikerült rábeszélnem a múzeumőr ellen, hogy ez mégegyszer ne forduljon elő. Én óvatos és törődős vagyok, ráadásul szabályokat is be tudok már tartani. Az alkalom másik érdekes része az volt, amikor Yoco ókori történteteket mondta el. Remélem még néhány alkalom után is lesz folytatása.