A táborban megkerülhetetlen a jókedv, a kikapcsolódás és felszabadultság, így mindenki megtalálhatja a neki tetsző eseményeket. Programjuk igen színesek! Mind pl: kiscsoportos foglalkozások, csapatokba szerveződő játékok, vetélkedők, sportesemények, kreatív kézműves foglalkozások, koncertek és különleges közösségi alkalmak. Nagyon fontos számunkra a lelki töltöttség, hiszen az az igazi közösség formáló erő, ami minden este áhítatot is szerveztek.

A fotókat Csucsunak köszönhettem a csodás Nem adom fel tábor élmény napjait :)

Én nagyon jól éreztem magam Debrecenben és sok élményt gyűjtöttem össze. A lényeg az hogy bárhova megyek a tábor körül, mindenkivel tudok köszöni. Lehet, hogy egyesek ezt unalmasnak találnak engem, viszont van értelme.Számomra az életem egy olyan út, amelyet egész életem során megteszem. Ügyelnem kellett arra, hogy a lehető legjobbat hozzam ki magamból a NAF táborban. Nehéz megtalálni bármelyik embert, akit szívesen tudnék kommunikálni. Csupán annyit emelnék ki azokból a leírásokból, hogy megismertem olyan embereket, akiket nagyon megszeretek és mindent megteszek azért, hogy a lehető legjobbat hozzam ki az adott napokból. Teljesen tökéletesen tudtam pontokat gyűjteni a pontgyűjtőversenyeken, hiszen én a legjobbat hoztam elő a játékokban. Amikor mendegélek a focipályán, mindig felnézek az égre, és a felhők állandóan mentek, és néha olyan alakot alkotnak, amelyek hasonlítanak állatra vagy emberi alakra. Este viszont olyan gyönyörű csillagok ragyogtak a táborban, mielőtt lefekszem az ágyra. Olyan, mintha repülnék szabadon a világűrben.
Közben hallgattam a sok nosztalgikus zenét és a jelenlegi táborindulót, hiszen ezzel a témájukkal szívesen hallgattam RETRO slágereket. RETRO zenei hangulatban voltam, miközben megannyi dalokat felidéztem. Sok emlék jutott eszembe, amikor a Sláger rádió ment (most a Sláger Fm) a 60-as évektől, egészen a napjaink zenéit játszotta le 1998 óta. Most is megidézzem legszívesebben RETRO slágereket, hiszen mosollyal varázsol engem. Nemcsak én, de jó néhányan szeretik a klasszikus slágereket és nem bántam meg, hogy meghallgassam őket. Számomra a külföldi dalok tetszenek nekem! A magyar slágerek sem rosszak, de nekem inkább jobban tetszik a külföldi klasszikusok. Nagyon örültem annak, hogy régi slágereket válogatnak, miközben tábor körül riasztottak minden táborlakókat. Én éltem ezzel a lehetőséggel, amikor iskolás voltam, és a Kincsesház iskolában előadtam az osztálytársaimmal a Csinibaba koreográfiát.
Amikor megérkeztem a táborban, megkértek engem, hogy jöjjek hamarabb táncolni, mert egyike voltam a ,,Flashmob tanító mestere". Ugyanis köszönettel tartoztak nekem, hogy részt vettem a szereplésben, és olyan meglepetést tudtam csinálni, amikor Debrecen belvárosában konfettiágyúval lőttem fel a Tábordal végén!
Egy napon fürödni mentem, és eszembe jutott valamelyik rajzfilm vagy anime, amiben a gyerekek vagy flúgos figurák vidáman fürödnek és jól érzik magukat ezen a nyáron. Uccu előkaptam a szoknyás fürdőruhám, és bementem egyből a medencében fürödni e vidám társasággal.
Akadt olyan nap, amikor volt egy súlyos hibám, miközben krízis uralkodott! Igen, kiborít ez a fájdalom, és rosszul esik nekem ez a sok szenvedő emberek haragja és nyugtalansága! Hogyha esetleg valamit csinálok ellene, rögtön rám szólnak felemelt hangon! Mintha vulkánkitörés lenne. Érzékeny hölgy vagyok, aki csak megdöbben az ilyen probléma. Meg kell tudniuk, hogy autizmussal és epilepsziával élek! Én másképpen látom a világot, és tisztában vagyok azzal, mi folyik körülöttem. Plusz: Ingerült vagyok, izgulok, és nem tűröm azokat, akik rám támadnak, mint egy kóbor állatot, ezért jönnek elő a rosszullétek. Később besegítettek rajtam, hogy ne bánkódjak, és ne haragudjak azokra, ugyanis nagyon szeretnek engem. Nehéz megérteni velük, mert igazuk volt. Eszembe jutott a volt exbarátom becstelen gonoszságai, amiért ő is követett szörnyű gaztettet a tanárok ellen, ahogyan én is. Én a betegségem miatt sok embernek okoztam lelki fájdalmat, de nem szándékosan tettem ezt. Sokszor voltam úgy, hogy néha megbántok 1-2 személyt, ezért adni kell időt, hogy bocsánatot kérjek az ostobaságaim miatt. Amikor először mentem a NAF táborban, nagyon megrázó élményeim voltak: Én mindig szerettem volna szerepelni a Nem adom fel együttesben, de mindig óvakodtak tőlem, és rám szóltak, hogy ne menjek hozzájuk színpadra énekelni. Minden embernek megvan a maga hibája. (no és persze nekem is) Én mindig olyan ember maradok, aki ragaszkodni fog a kedvenc dolgaimhoz. Ha ezt feladnám, nem én lennék, hanem mások bábuja. Az pedig nem leszek! SOHA! Az vagyok, aki vagyok!
Este a táborzárás után részt vettem a Ki mit tudon. Szokásomhoz híven kissé ideges voltam, s izgultam is. De amikor kiejtették a nevemet, akkor már elkezdtem előadni a saját versemet. Mindenkinek nagyon tetszett a versem, s azért meg vagyok elégedve magammal, amiért megdicsérték az előadásom.
Sok mindenben tudtam megerősödni a NAF táborban és sokáig gondolkoztam azon mi lenne, ha tiszta vizet öntenék a pohárba, és újból mosolyognék illetve átölelnék mindenkit. Mióta csak voltam itt a táborban, és az életemben megszokott dolgok voltak, események, és általam szeretet tevékenységek, melyeket a jövőben is szeretni fogok. A jövőt képzelem el, hogy milyen lesz a jövő Nem Adom Fel tábora. Akárhogy is vesszük, gondolni kell a jövőre. Soha nem tudhatjuk milyen meglepetés ér engem. Bízom abban, hogy idővel más dolgokkal szemben bátrabb leszek jövőre is.

A dalban a NEM ADOM FEL Együttes hallható, írta: Kiss Barna