Cicus blogja

Délutáni látogatás a Földalatti Vasúti Múzeumban

2019. július 03. - Anita cicus

Június vége fele szerencsém volt beugrani egy olyan helyre, ahol a Bp.-i tömegközlekedési jármű múltjától egészen a jelenkorig megtekinthető. Nekem nagyon bejött a hely, főleg a buszok és a villamosok, ráadásul egy 19-es pályaszámú millenium földalatti vasút is található a múzeum belül.

A Földalatti Vasúti Múzeum a Közlekedési Múzeumhoz tartozó múzeumi kiállítóhely, amely Deák Ferenc téri aluljáróban található.  A Millenniumi Földalatti Vasút rekonstrukcióját 1973-ban, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének centenáriumán hajtották végre. A kiállítást 1975-ben az akkori Budapest Főváros Tanácsa és a BKV hozta létre.

A múzeum létrehozásakor célként fogalmazódott meg, hogy a millenniumi földalatti vasút és a budapesti metró története hiteles környezetben kerüljön bemutatásra. Kézenfekvő lehetőségként adódott egy igazi műszaki emlék: a millenniumi földalatti vasút egyik eredeti alagútszakasza, amelyet 1955-ben a kelet-nyugati metró építésekor iktattak ki a forgalomból. Tehát nemcsak a kiállított kocsik, makettek, iratok és fényképek, hanem maguk a falak is egyedülálló történelmi atmoszférát teremtenek a budapesti belváros szívében.

Ahol a metrók találkoznak

 

Az 1896-ban átadott Millenniumi Földalatti Vasút Deák téri állomására – a vonal többi állomásához hasonlóan – a felszínről, lépcsőn lehetett lejutni, és a lejárat fölé díszes csarnokot építettek. Másfél évtized múlva, egy csapásra megváltozott a közízlés, a lejárócsarnokok hirtelen kegyvesztettek lettek, el is kezdték bontásukat. A Gizella (Vörösmarty) térit 1911-ben, az Oktogonon találhatót 1912-ben, az összes többit pedig 1924-ben. Egyes források szerint a Deák téri csarnokot a szomszédos épületben dolgozó rendőrfőkapitány bontatta le, mert nem látta tőle a teret.Az ötvenes években az állomást áthelyezték az Engels (Erzsébet) térre, ehhez kapcsolódóan a kisföldalatti nyomvonalát is korrigálták, és elkezdték a leendő 2-es metró állomásának építését. A metróépítés azonban félbemaradt, ám állagmegóvás címén a munkálatok folytatódtak tovább. A munkálatokat hatvanas években hivatalosan is újraindították, így 1970. április 2-án a 2-es metró első szakaszát a Deák tér és a Fehér út között, két év múlva, 1972. december 22-én pedig a Deák tér–Déli pályaudvar szakaszt adták át az utasforgalomnak. A Blaha Lujza térrel és az Astoriával ellentétben itt nem épült aluljáró, a metróbejárat a felszínen volt, innen mozgólépcsőkön lehet a jegyellenőrzőkhöz, majd az elosztócsarnokba jutni. Innen egyenesen lefelé a 2-es metró peronjára, jobbra pedig a kisföldalattihoz érkezett az utas. A kisföldalattinak az Engels téren is épült bejárata. A 3-as metró építésének megkezdésekor a hetvenes években ismét megkezdődtek a munkálatok a Deák téren, az új vonal állomásának bejáratát már aluljáróba helyezve képzelték el a tervezők. Az 1974. december 6-án átadott aluljáró a Tanács (ma: Károly) körút két oldalára vezetett, a kiskörúti villamosok megállója is elérhető innen. 1975-ben itt nyílt meg a Földalatti Vasúti Múzeum. Az aluljáró filmforgatások mellett az extrém sportolókat is vonzza, sőt egy számítógépes játékhoz is készült már saját pálya a komplexumból.

 

20190623_154552.jpgIkarus 263 busz leszállásjelző és egyéb gombok

 

20190623_154602.jpgBKV dolgozó, vagy busz/metró/villamos/hév/trolibuszvezető

 

Összességében jól sikerült a múzeum látogatás, legközelebb is tervezem a következő hétvégi lóti-futi programot. Én ajánlom azoknak, akik szeretik a BKV által tömegközlekedési járműveket.

Az 1896-ban átadott Millenniumi Földalatti Vasút Deák téri állomására – a vonal többi állomásához hasonlóan – a felszínről, lépcsőn lehetett lejutni, és a lejárat fölé díszes csarnokot építettek. Másfél évtized múlva, egy csapásra megváltozott a közízlés, a lejárócsarnokok hirtelen kegyvesztettek lettek, el is kezdték bontásukat. A Gizella (Vörösmarty) térit 1911-ben, az Oktogonon találhatót 1912-ben, az összes többit pedig 1924-ben. Egyes források szerint a Deák téri csarnokot a szomszédos épületben dolgozó rendőrfőkapitány bontatta le, mert nem látta tőle a teret. Az igazság azonban az, hogy a BRFK csak a második világháború után költözött a ma Meridien szállóként ismert épületbe, így annak vezetőjét már nem zavarhatta a csarnokok látványa.

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.
Az 1896-ban átadott Millenniumi Földalatti Vasút Deák téri állomására – a vonal többi állomásához hasonlóan – a felszínről, lépcsőn lehetett lejutni, és a lejárat fölé díszes csarnokot építettek. Másfél évtized múlva, egy csapásra megváltozott a közízlés, a lejárócsarnokok hirtelen kegyvesztettek lettek, el is kezdték bontásukat. A Gizella (Vörösmarty) térit 1911-ben, az Oktogonon találhatót 1912-ben, az összes többit pedig 1924-ben. Egyes források szerint a Deák téri csarnokot a szomszédos épületben dolgozó rendőrfőkapitány bontatta le, mert nem látta tőle a teret. Az igazság azonban az, hogy a BRFK csak a második világháború után költözött a ma Meridien szállóként ismert épületbe, így annak vezetőjét már nem zavarhatta a csarnokok látványa.

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.
Az 1896-ban átadott Millenniumi Földalatti Vasút Deák téri állomására – a vonal többi állomásához hasonlóan – a felszínről, lépcsőn lehetett lejutni, és a lejárat fölé díszes csarnokot építettek. Másfél évtized múlva, egy csapásra megváltozott a közízlés, a lejárócsarnokok hirtelen kegyvesztettek lettek, el is kezdték bontásukat. A Gizella (Vörösmarty) térit 1911-ben, az Oktogonon találhatót 1912-ben, az összes többit pedig 1924-ben. Egyes források szerint a Deák téri csarnokot a szomszédos épületben dolgozó rendőrfőkapitány bontatta le, mert nem látta tőle a teret. Az igazság azonban az, hogy a BRFK csak a második világháború után költözött a ma Meridien szállóként ismert épületbe, így annak vezetőjét már nem zavarhatta a csarnokok látványa.

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.
Az 1896-ban átadott Millenniumi Földalatti Vasút Deák téri állomására – a vonal többi állomásához hasonlóan – a felszínről, lépcsőn lehetett lejutni, és a lejárat fölé díszes csarnokot építettek. Másfél évtized múlva, egy csapásra megváltozott a közízlés, a lejárócsarnokok hirtelen kegyvesztettek lettek, el is kezdték bontásukat. A Gizella (Vörösmarty) térit 1911-ben, az Oktogonon találhatót 1912-ben, az összes többit pedig 1924-ben. Egyes források szerint a Deák téri csarnokot a szomszédos épületben dolgozó rendőrfőkapitány bontatta le, mert nem látta tőle a teret. Az igazság azonban az, hogy a BRFK csak a második világháború után költözött a ma Meridien szállóként ismert épületbe, így annak vezetőjét már nem zavarhatta a csarnokok látványa.

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.

A bejegyzés trackback címe:

https://cicusblogja.blog.hu/api/trackback/id/tr7914924418

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása