Ezúttal Bük felé vettem az irányt, ahol 2 éven át Szélrózsa találkozót hirdettek sok érdekességgel és koncertekkel.

Reggel fél 6-kor keltem. Elég nehéz éjszakám volt, miután felébredtem. Kinn esett az eső, így félő, hogy nem áll meg. Szerencsére mikor elindultam, 9 óra előtt akkor gyűltem a Keleti pályaudvaron a kijelzők előtt. Vettem ásványvizet, üdítőt és magammal vittem az előző este elkészített szendvicseket,chipseket is. Szerencse, hogy itthonról elhoztam a nagy bőröndöt és egy nagy hátizsákot. Magammal cipeltem a hálózsákot illetve a kis párnámat is. A 6. vágányról induló 9:10-es gyors vonattal mentem a NAF csapattal Bük felé. Légkondis, kényelmes zöld vonat volt.

14 óra után pár perccel érkeztem meg Bükre. Nehézkes az átkelés a büki állomáson.
Én és a csapatom elindultunk Szélrózsa felé. Ott kb. 10 percet gyalogoltunk, majd meg is érkeztünk.
Arra gondoltam, hogy az idei Szélrózsa talán ez lehet a hely, amely a múltkori Sástón jobb programok és kényelmes szállási esélyek lehettek volna. Nekem ez nem tetszett. Bizarr volt az egész hely és furcsáltam, hogy nincs teljes körű kiszolgálás. Mikor az egyik Rick és Morty részben Rickék wellnesselni mentek, ahol kis híján nem érezték különöset a wellness gyanánt.
Továbbálltunk és nemsokára meg is találtuk a megfelelő helyet egy családias, kulturált kis szobában.
Egyszerű, de szép, és ráadásul nem egy puccos, sznob faházban, ahol Mátrában laktuk két éve.
Ez a kis vidéki tábor olyan, hogy reggelit és vacsorát mindenki vegye meg, és az ebédet csak táborban kapunk meg. Az árban szállás is benne van. Szerencsére nem volt baj, csak megijedtem, hogy 10 percig kell gyalogolnom a Szélrózsa felé.

Másnap reggel miután reggeliztem velük, eljöttem a szállásból, s akkor úgy döntöttem,
hogy elmegyek Activityzni, mivel van esélyem szórakozni, és onnan sok mindent lehet szerencsémhez jutni a játékra. A jó válaszokért és a hatékonyságra való jelentkezésemért nyertem egy nyári kalapot az Ökumenikus segélyszervezettől. 

Sokszor gyönyörködök a Szélrózsában, hogy itt sokkal hangulatosabb, mint ez a szánalmas Nem Adom tábor. Ott nem bántannak, hanem elfogadnak engem! Kellemes kikapcsolódásra van részem, és nincs kutyakiképzések, mint Debrecenben! Megnyugtató látványt tud nyújtani, mind Pl: Játékok, zenés interaktív workshop-ok.
Esti koncertek során a dalokban érzek energikus hangulatot is.
A jó muzsikában az a jó, hisz mikor átadjuk magunkat a zenének, akkor a gondolatainkban bármi előjöhet. Bizonyos dallamtípusok emlékeztetnek egy adott történésre. Fantáziakép tárul elém miközben becsukott szemmel  hallgatom kedvenc zenekaraimat. Biztosra veszem, hogy másokkal is elő szokott fordulni mindez.
Mikor gyermek voltam csak akkor nem szerettem az zenekarokat, amikor még 14 éves korom óta lelki fájdalmat okoztam Kovács Katinak az Euro Parkban, de nem szándékosan tettem. Sokszor vagyok ma is úgy, hogy néha megbántok 1-2 embert, de bocsánatot kérek.

Nagyon jól éreztem magam. Igaz, eszembe jutottak a veszteségeim, de ezektől függetlenül csodás napban volt részem. Feltöltődtem, s kikapcsolódtam. Az élet nem áll le, csak átalakulnak annak részei.
Jó volt kicsit elmenekülni a gondok elől, hogy kiszellőztessem a fejem, s gondolkodjak.
Bárhova is megyek az emlékek, a gondok velem jönnek, de igyekszem az utóbbit mellőzni.
Nem könnyű. A vidéki élet csendes. Más, mint itt Pesten.
Én nagyvárosi lány vagyok, aki a nyüzsgésben nőtt fel. A vidéki életnek is megvan a maga hangulata.
Kisebb sokkal a választék, mint Budapesten.

A vonaton indulásáig kb. félórám volt, hogy odaérjem. Édesapám kísért engem a
Keleti pályaudvarra, s hozta haza engem. A nyár nálam júliusban kezdődött, de augusztusban folytatódik,
amely az első nyári kalandom, amennyi lehetőségem van, azt megörökítem.. Várom a folytatást.