Egész napos programsorozatát szerveztek Városligeten.  Két ünnepélyes konvoj nyitotta meg reggel  a rendőrségi járművek az I. kerületi Szent György térről indulnak, míg a tűzoltókonvoj a III. kerületi Flórián térről. Mindkét konvoj célja a Hősök tere, ahol találkoztak, majd csatlakoztak hozzájuk a Magyar Rendőrség Zenekara, a Hagyományőrző Rendőrszázad, valamint az Országgyűlési Őrség díszegysége. Együtt vonultak tovább a Városligetbe, egészen a nagyszínpadig. 

A szervezők izgalmas meglepetésekkel, látványos bemutatókkal és sokszínű programkínálattal készültek, így minden korosztály számára felejthetetlen élményt ígért – garantáltan mindenki talált magának való kikapcsolódást.

A Rendőr rét körül folyamatos programok zajlottak, melyek minden korosztály számára egész napos elfoglaltságot garantáltak – gyerekeknek interaktív játékok; izgalmas ügyességi feladatok; célba lövés; arcfestés és lufihajtogatás; a mindennapokban nem látható rendőrségi felszerelések bemutatása; harci gépjárművek, testvédő felszerelések, röntgengépek és röntgenkapuk bemutatása; fegyverzettechnikai bemutató és lézerlövészet; ujjnyomat-, írás-, nyomszakértés; baleset-megelőzéssel kapcsolatos tájékoztatás és borulás szimulátor; bűnmegelőzési foglalkozások; testmozgásra vágyóknak a rendőrségi fizikai felmérő kipróbálása, továbbá megtekinthetők lesznek az elmúlt század rendőrségi eszközei is, a hivatásunk iránt érdeklődőknek pedig pályaorientációs tanácsokat adtak.

A Tűzoltó réten az interaktív programok, kreatív gyermeksátor, mozisátor, VR sátor, és ugrálóvár mellett technikai bemutató várta az érdeklődőket, de kipróbálhatták a füstsátort és a füstszemüveget, a tálcatűzoltást, illetve eljátszhatják a káresethez vonulást is. A kilátogatók megismerkedhettek a technikai eszközökkel, és az igazán elszántak véradáson is részt vehetnek.

Az időjárás kegyes volt, az élménydús, színes, változatos rendvédelmi programok pedig egész napos kikapcsolódást nyújtottak kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

Április 15-én különleges kulturális estet tartottak a Vigadó nagytermében. Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából irodalmi és zenei műsorral idézték meg az író munkásságát.
Az egyedülálló produkció során neves művészek tolmácsolásában hangzottak el Jókai művei, miközben a különleges zenei betétek sem maradtak el. A fellépők között ott volt többek között Reviczky Gábor, Hirtling István, Lux Ádám, Blaskó Péter, Szarvas József, Lukács Sándor, Rátóti Zoltán, Császár Angéla és Kubik Anna is.

1825. február 18-án, 200 éve született a 19. század egyik legnépszerűbb és legismertebb írója, Jókai Mór. A magyar romantikus próza legnagyobb alkotójaként több mint száz regényt és számos novellát hagyott az utókorra. Az Egy magyar nábob, a Kárpáthy Zoltán, Az aranyember, A kőszívű ember fiai és a Fekete gyémántok szerzőjeként máig a legolvasottabb magyar írók egyike.  Az 1925-ben született regényíró, Jókai Mór páratlan fantáziával és történelmi hitelességgel alkotta meg műveit. Alkotásai a magyar nyelv gazdagságát is hűen kifejezik. Műveit nemcsak irodalmi értékük tette maradandóvá, hanem a magyar történelem és társadalom hiteles bemutatása is. Aki Jókait olvas, korának eszméit és érzelmi világát is közelebbről megismerheti
Az ünnepi műsor nem csupán megemlékezés – valódi kulturális élmény is egyben, ahol az irodalom és a zene találkozásán keresztül elevenedik meg Jókai gazdag, sokrétű életműve. A közönség részese lehet egy olyan estének, ahol a klasszikus művek új értelmet nyernek: részletek hangzanak el Jókai regényeiből, színműveiből, leveleiből, miközben korabeli zenei betétek és kortárs zenei átdolgozások egészítik ki az élményt.

Jókai összes műveinek összegyűjtése és kiadása máig sem fejeződött be, a kéziratos hagyatékról csak részleges ismeretekkel rendelkezünk. Hasonlóan komoly adósságaink vannak abban, hogy világosan lássuk: miként hasznosította újra, dolgozta fel, alakította át Jókai irodalmi nyelve azt a korábbi magyar szöveghagyományt, amelynek kitűnő ismerője volt, illetve hogy az általa megteremtett, számos külföldi nyelven is olvasható szöveghagyomány miként öröklődött tovább. A bicentenáriumi tanácskozás ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására vállalkozott.Jókai Mór neve máig fogalom. Történetei, hősei és nyelvezete generációkat formált, művei tananyagként élnek tovább, de ezen az estén most mindez élő formában tér vissza – ahogyan ő maga is mesélt volna nekünk, ha most élne.

Minden évben arra hivatott, hogy ráirányítsa a figyelmet erre a komplex idegrendszeri fejlődési állapotra. Bár az autizmus diagnosztikai kritériumai egységesek, az állapot egyéni megjelenése rendkívüli sokszínűséget mutat. Az érintettek közötti különbségek nemcsak a kommunikációban, a társas interakciókban és a viselkedésszervezésben figyelhetők meg, hanem az intellektuális képességek, a nyelvi fejlődés, a személyiség és az esetlegesen társuló egyéb állapotok vagy zavarok szintjén is. Mindez a környezeti hatásokkal együtt alakítja az egyén fejlődési útját, ami miatt az autizmus spektrumán belül igen eltérő kimenetelek figyelhetők meg.

A történelem nagyjai a spektrumon

A híres tudósok, mint Albert Einstein, Isaac Newton vagy Charles Darwin Asperger szindrómások voltak, és valószínűleg az sem lep meg senkit, hogy Wolfgang Amadeus Mozart, aki már ötéves korában szimfóniákat komponált, szintén Asperger-szindrómás lehetett. De a nagy világvezetők között is akadtak, akik spektrumzavarral élték az életüket.

Ilyen volt például az Amerikai Egyesült Államok harmadik elnöke, Thomas Jefferson is, aki vélhetően a világtörténelem egyik leghíresebb autistája, még ha kevesen is tudják, hogy Asperger-szindrómája volt.

Sokan Gaius Iulius Caesar római diktátort is autistának vélik, azonban a kutatás jelen állása szerint az ókori politikus valószínűleg antiszociális személyiségzavarral küzdött, azaz pszichopata lehetett inkább, mintsem autista. A két rendellenesség bár nagyon különbözik egymástól, a nagy történelmi távlatok elhomályosít(hat)ják a kutatók látását.

Az autizmusról egyre többet beszélünk, ami segíti az érintettek elfogadását és támogatását. Ugyanakkor fontos, hogy az információk hiteles, evidencia-alapú és ellenőrizhető forrásokból származzanak, így elkerülhetjük a sokszor profitfókuszú és sajnos szintén gyakran tévhiteket is terjesztő forrásokat. 

Az április 2-i autizmus világnap számomra különösen fontos nap volt, mert az Aura egyesülettel ünnepelte az Autikum 1. születésnapját!

Egy különleges utazásban volt részem a sorstársaimmal : a MÁV csoport támogatásaval egy "saját buszt" kapott egy kis időre, egy budapesti körutazásra. Ezúton is köszönöm Rubinstein Zoltán busz sofőrnek, hogy vezetőnk és társunk volt az úton!!! Hangulatos kis utazás volt.

Mikor az autizmus világnapja elkezdődött belevágtam egy tökéletes napba. A legjobbat vártam el magamtól, hogy megünnepeljem a sorstársaimmal.Tudom, hogy a sorstársaimnak megvan a maguk életnehézségei. Ha pedig velük vagyok, szeretem jól érezni magam a társaságukban. Ez így van rendjén. Az autizmusom olyan kihívást jelent, melynek kapcsán segítséget kell nyújtani, támogatni kell, hogy megértsék, hogyan kell hozzáállni ehhez a speciális helyzethez. Egy NT-s, más szóval neurotipikus (nem autizmussal élők) emberek előítéletes halmaza is sokat ront a helyzeten, mert az autizmust nagyon sokan nem fogadják el. Ezzel a stresszel is együtt kell élnem.  Az autizmus világnapja kiváló alkalom arra, hogy a figyelem valóban rájuk és a hozzátartozókra irányuljon.

Jókedvben teljes, szeretettel teli estében volt részem, mely kedd este látogattam  Pasha Cafe-ban a Budai váron.

A kiállítást Zakariás Éva színművésznő és Bácskai János színművész nyitotta meg szavalatával. Továbbá köszöntőt mondott még maga az alkotó, Seder Gábor is.

A kiállításnak köszönhetően Gábort immáron nem csak színművészként, hanem festőművészként is megismerhettem.

1971. szeptember 29. –én született Beregszászon, kárpátaljai születésű magyar színész, szinkronszínész.

A Magyar Rádió Gyerekkórusában énekelt, míg lehetett, azt követően a technikum mellett játszott a Harlekin Színpad kereteiben. A minősítő vizsgái után a Gór Nagy Mária Színitanoda, majd az Arany János Színház Stúdió tanulója volt. Játszott a Független Színpadon, Kecskeméten, a budapesti Kamara Színházban. Most leginkább szinkronizál. Rengeteg filmben, rajzfilmben, animében szinkronizált, a hangja lehetővé teszi más fajta szereplők szinkronizálását is. Olaf (Jégvarázs 1-2),Quagmire (Family Guy),Jerry Smith (Rick és Morty) magyar hangja

Seder Gábor neve sok mindenkinek ismerős lehet, leginkább a szinkron világából. Gábor rendkívül sokoldalú, tehetséges művész. Festői oldalát azonban lehet, hogy még csak kevesen ismerik.

Érzékenysége, finomsága, letisztultsága, belső szépsége képein keresztül kézzelfoghatóvá válik. Nem a látványosság érdekli, hanem a pillanat megragadása, az a különös csend, amit a víz és a természet közvetít.

Nagy hatással volt rám Seder Gábor művészlelki kiállítása. Sok évvel ezelőtt még a Kincsesház időszakban sokszor ügyesen festettem az órán. Varga Ernő, aki kézművest tanította, nagyon megdícsért engem, és rengeteg 5-t adott az ellenőrzőmbe. Büszke vagyok arra, hogy ő is szereti a Disney filmeket. Egyszer amikor a ballagás előtt, elhoztam a Szörny Rt.-t VHS-n, akkor igen fel is tette és végig is néztem az osztálytársaimmal. 
Ernő bá nemcsak Disney filmeket szeretett, hanem hazai animációs alkotásokat is. 2025. április 17-től a mozikban érkezik Csongor és Tünde című rajzfilm, amit Vörösmarty Mihály 1830-ban megjelent azonos című regénye alapján, valamint Dargay Attila eredeti karakterterveinek felhasználásával Máli Csaba és Pálfi Zsolt rendezett.

Úgy gondolom, hogy amiket nagyon szeretek. arra utal, hogy fiatal művész voltam a 90-as években, aki egyedül volt, magába zárkózottként élt. Lenyűgözték az őt körülvevő rajzfilmek, hangulatok. Nem találta meg méltó helyét a társadalomban és emiatt számkivetettként élt.

Seder Gábor nagyon vicces személy volt, hogy mostanság elképzelem olyan karaktert, mint Quagmire-t. Most láttam másodjára,bemutatni a saját alkotásait a kávézóban. Itthon még tartott a zavart viselkedésem, de el tudtam aludni.

A Magyar Nemzeti Cirkusz Magyarország legnagyobb utazócirkusza, mely az ország egyik legszínvonalasabb cirkuszműsorát mutatja be. A cirkusz a Richter artistacsalád tulajdonában áll, 1995-ben alapította Richter József, aki 2013-ban átadta az igazgatói szerepkört fiának, Ifj. Richter Józsefnek.

A Richter dinasztia története

A Magyar Nemzeti Cirkusz a Richter artistacsalád tulajdonában áll és a cirkusz története szorosan kapcsolódik a család történetéhez. A berlini Brandenburgi kapunál felállított Richter cirkuszról 1821-ből származik az első feljegyzés. A híres Renz cirkusz igazgatójának leánya, Karola és a Richter család tagja, Richter József, a Magyar Nemzeti Cirkusz alapítója, 1972-ben házasságot kötött. Elefánt- és lovasakrobata produkciókat hoztak létre, amik később világszámok lettek és megalapozták a vándorcirkusz hírnevét. Az 1974-ben megrendezett első Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztiválon előadott produkciójukat Ezüst Bohóc-díjjal jutalmazták.

A Richter József és Karola házasságából két fiú, Flórián és József született, akik folyamatos hazai és külföldi szerepléseikkel viszik tovább a tradíciót a cirkusz világában.

Richter Flórián szülei sikerei után 30 évvel később, 2004-ben, a 28. Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztiválon feleségével, Edittel egy kétszemélyes lovas akrobata produkcióért Ezüst Bohóc-díjat, valamint három különdíjat kapott. 2008-ban tíztagú zsokécsoportjával a cirkuszművészet történetének első magyar Arany Bohóc-díját nyerte el a 32. Monte-carlói Cirkuszfesztiválon.  2009-ben megalapította saját lovas műsorát, a Horse Evolution Showt, mellyel 2012-ben és 2013-ban országjáró turnéra indult.

2014-ben, a Fővárosi Nagycirkuszban megrendezett 10. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztiválon Ifj. Richter József és zsokécsoportja elnyerte a verseny fődíját, az Arany Pierrot-díjat. A budapesti fesztivál a világ második legrangosabb cirkuszfesztiválja és 1996 óta íródó történetében még soha nem volt arra példa, hogy magyar artista vehesse át az Arany-díjat: Ifj. Richter József és lovas akrobata csoportja januári győzelmével beírta magát a cirkusztörténelembe.

2018-ban, a 42. Monte-Carlói cirkuszfesztiválon ifj. Richter József feleségével (Merrylu Richter) és a Richter csoporttal Arany Bohóc-díjat nyert. A fesztiválon 3 produkcióval léptek fel: pass de deux avagy balett lóháton, a világ legnagyobb egzotikus állatszáma, és a hagyományos lovasakrobata szám. Előadásonként több mint 4000 ember állva ünnepelte őket, ráadásképp még a közönségdíjat is ők kapták. Ezzel ismét beírták magukat a cirkusztörténelembe.

2020-ban ismét cirkusztörténelmet írtak, amikor a 13. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztiválon Ifj. Richter József és Merrylu Richter elnyerte a fesztivál fődíját, immáron másodszor az Arany Pierrot-díjat a pass de deux avagy balett a lóháton világhírű produkciójukkal.

A Nemzeti Cirkusz története

Richter József élete is ezer szállal kötődik a vándorcirkuszokhoz és pályafutása végén alapított saját társulatot. Az 1995. évi budapesti, Hősök terei premierrel létrehozták és elindították a család utazó vándorcirkuszát, mely kezdetektől fogva a Magyar Nemzeti Cirkusz nevet viseli. A név még a kezdeti években levédésre került. A Cirkusz alapítása óta sikeresen működnek és Magyarország egyik legnagyobb utazó cirkuszává nőtték ki magukat. Minden évben a modern technikával felszerelt cirkuszsátraikkal és időnként megújuló műsorral járják az ország nagyobb településeit.

Richter József 2012-ben átadta az igazgatói szerepkört fiának, Ifj. Richter Józsefnek, aki ezáltal a világ egyik legfiatalabb cirkuszigazgatójának tekinthető. Richter József, a nemzeti cirkusz alapítója karrierjét a Fővárosi Nagycirkusz igazgatójaként folytatja. A világjárvány betörése miatt 2020-ban nem indulhattak el az országos tavaszi turnék, csak július 1-jén. Ennek okán Ifj. Richter József létrehozta régi álmát Szadán, az autós Safari Parkot hatalmas sikerrel, ahol a nemzeti cirkusz és a Richter Flórián Cirkusz állatai, többek között elefántok, zsiráfok, zebrák, tevék, lámák és lovak várták az oda látogatókat. A sikertörténet, 2022 tavaszán Nagykőrösön, az új bázison folytatódik.

2022. októberében ifjabb Richter József és lovasakrobata csoportja újabb Arany-díjat vehetett át, első magyarként az olaszországi 23. Latinai Nemzetközi Cirkuszfesztiválon.

Társulata

A Magyar Nemzeti Cirkusz társulata napjainkban 70 főből áll. A cirkuszsátor 1500 fő befogadására elegendő. Az időjárástól függően a nézőtér fűthető. A cirkusz gépjárműparkja 50 teherautóból áll, mely utazáskor körülbelül egy kilométer hosszú cirkuszszerelvényt jelent. 2023-tól az ország legmodernebb cirkuszi lelátórendszere került beszerzésre, amely a páholytól kezdődően emelkedő sorrendben, párnázott székekkel biztosítja a legjobb rálátást Magyarország legszínvonalasabb cirkusz műsorára.

Évekig Budapesttől nem messze, Szadán volt található a cirkusz téli szállása. Több, mint 2000 négyzetméteres terület biztosított az állatistállók, a próbaterem és a manézs részére. Jelenleg Budapesten és Nagykőrösön.

A cirkusz szerves része a minden előadáson élőben játszó nyolctagú elsősorban fúvósokból álló cirkuszi zenekar és az Afrikából érkezett Lady Masallah szóló énekes, melynek vezetője Várszegi János. A nemzeti cirkusz Magyarország egyetlen utazócirkusza, ahol élő zene kíséri a műsort. A műsor fény- és hangtechnikusa Pergel Lajos volt 2016-ig. A konferanszié szerepét az első évadtól kezdődően Kiss István látta el egészen 2015-ig, amikor nyugdíjba vonult, azóta Réz Tamás a konferansz. A cirkusz állandó dolgozói közé tartozik a tíztagú műszaki gárda, akiknek a feladata az artisták rekvizitumainak, kellékeinek porondon elhelyezése, illetve a cirkuszsátrak építése. Vezetője Ovidiu Passarar.

A cirkusz turnéja

A Magyar Nemzeti Cirkusz éves turnéja nyolc hónapon keresztül március közepétől október végéig tart. Az éves turné premier előadásait Budapest XV. kerületében, Rákospalotán tartják, melyek folyamán az új műsor szereplői összeszoknak, próbákat tartanak. A budapesti fellépés után a cirkusz országjáró körútra indul, melynek első állomásai az alföldi nagyvárosok. Ezután egy hosszabb időszakot töltenek el a Balaton déli partján, majd a turnéjuk a Dunántúlon folytatódik, és sokáig Veresegyházán ér véget.[3]Néhány éve, Budapesten a XXII. kerületben, a cirkusz saját területén a Barackos út 110. szám alatt zárják a turnét.

Richter József

1951. február 15. –én született Keszthelyen, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar artistaművész, érdemes művész, a Magyar Nemzeti Cirkusz alapítója, 2012 és 2015 között a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója.
Szülei is artisták voltak, Józsefet már gyermekkorában elkezdték felkészíteni az artistapályára. A család elefánt- és lovasakrobata produkciókat hozott létre. Műsorszámaikat a világ legnagyobb cirkuszaiban bemutatták, öt világrészt felölelő vendégszerepléseik során. Szakmai elismerésként a Jászai Mari-díjat és az Magyar Arany Érdemkeresztet kapta, mint állami kitüntetést.
1972-ben feleségül vette a híres Renz Cirkusz igazgatójának leányát, Karolát, aki csatlakozott a Richter csoporthoz. 1974-ben az első Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztiválon előadott elefánt akrobata produkciójukat Ezüst Bohóc-díjjal jutalmazták. Házasságukból két fiú, Flórián és József született, akik folyamatos hazai és külföldi szerepléseikkel továbbviszik a cirkuszi tradíciót. Flórián szülei sikere után 30 évvel 2004-ben feleségével Ezüst Bohóc-díjat nyert a 28. Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztiválon, majd 2008-ban elnyerte a fesztivál fődíját, az Arany Bohóc-díját. Ifj. Richter József lovas akrobata csoportjával 2014-ben a 10. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztiválon Arany Pierrot-díjat nyert, majd 2018-ban feleségével a 42. Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztiválon az Arany Bohóc-díjat vehette át.
Richter József artista-pályafutása végén 1995-ben megalapította saját utazócirkuszát, a Magyar Nemzeti Cirkuszt, amelyet közel két évtizedig sikeresen igazgatott. A Nemzeti Cirkusz igazgató szerepkörét 2012-ben fiatalabbik fiának, ifj. Richter Józsefnek adta át.
2012. november 1-jén kinevezték a Fővárosi Nagycirkusz igazgatójává. Ezt a posztot 2015. november 30-ig töltötte be.
2014-ben Magyarország Érdemes Művésze díjjal tüntették ki. 2017-ben az artisták közül elsőként kapta meg a Kossuth-díjat.

Ifjabb Richter József

1992. április 7. –én született Swansea, Egyesült Királyságban, Hortobágyi Károly-díjas magyar artistaművész, a Magyar Nemzeti Cirkusz igazgatója és egyben a világ legfiatalabb cirkuszigazgatója.
József, becenevén Joci Budapesten járt általános iskolába. A Magyar Táncművészeti Főiskola Nádasi Ferenc Gimnáziumában érettségizett. Gyermekkorában a Budapesti Honvédban is tornázott. 5 évesen már bátyja, Flórián lovasszámában szerepelt, később póni lovakkal lépett fel.
4 évig profi teniszezőnek készült. Egy volt artista, Kapros Attila klubjában edzett. A 16 évesek korosztályában 11. volt a magyar ranglistán. Feladva leendő karrierjét, 2008-ban visszatért a cirkusz világához. „Akinek egyszer a forgács a talpához tapad, azt nem tudja többé onnan levakarni” – tartja egy híres cirkuszi mondás és ez Józsefre, saját elmondása szerint teljes mértékben igaz. A magyaron kívül beszél angolul, németül és olaszul is.
2009-ben a Magyar Nemzeti Cirkusz műszaki vezetője lett, 2013-tól az igazgatója. Az igazgatás mellett a műsor aktív fellépője. A Richter névhez méltón, ő is a lovas akrobatikában, illetve az állatok idomításában jeleskedik. Egyik partnere Szandra, az indiai elefánthölgy, aki Roger Mooreral a James Bond-filmek Polipka című részében is szerepelt. Rajta kívül még fellép tevékkel, lámákkal, skót és szürkemarhákkal, fríz és arab lovakkal, valamint a cirkusz egyik büszkeségével, Zambesivel az afrikai zsiráf bikával. Magasiskola produkcióját fekete fríz lovával, Warberrel mutatja be. Az állatszámok mellett, van trambulin és lovas akrobata száma is, melyet saját csoportjával mutat be.
2014 januárjában lovas akrobata csoportjával a Fővárosi Nagycirkuszban megrendezett 10. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztiválon elnyerték a verseny fődíját, az Arany Pierrot-díjat.A Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivál 1996 óta íródó történetében még soha nem volt arra példa, hogy magyar artista vihesse haza az arany-díjat. József és csoportja – Bíró Anikó, Dinya Bence és Marton Marius – januári győzelmével beírta magát a cirkusztörténelembe. A világ második legrangosabb cirkuszfesztiválján a zsűri a szakmai tudást, a koreográfiát, a látványt pontozta, de a Richter csoport sikerét mégis az magyarázza, hogy olyan rendkívüli trükköket is bemutattak a lóháton, amelyeket senki más nem tud a világon. 2014. október 18-tól november 16-ig a csoport Franciaországban vendégszerepelt a La Grande Fete Lilloise Du Cirque-ben. Ugyanezért a produkcióért 2015 elején a 23. Massyi Nemzetközi Cirkuszfesztiválon ezüst-díjat, 2017-ben Bukarestben arany-díjat kaptak.
2018-ban a Csak show és más semmi! egyik zsűritagja volt. 2019-ben a Catch! – Úgy is utolérlek! egyik csapatkapitánya volt.
2020-ban a 13. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztiválon feleségével, Merrylu Richterrel elnyerte az Arany Pierrot-díjat a balett lóháton produkciójukkal, valamint a magyar cirkuszigazgatók aranydíját is.

Mesés élményekkel gazdagodtam a cirkuszban. Elmerengtem az előadás alatt. Figyeltem a távoli az akrobatákat,légtornászokat, bohócokat és Richteréket is. Az előadás alatt retro zenéket játszották a cirkusz zenekara. Pont ide illett ez a dal, melyett a munka közben dolgozom.
9 óra előtt kezdett hideg lenni, hogy nagyon vágytam már, hogy hazaérjek! 10 percet kellene várni, hogy felszálljak a 168E buszra, így gyors módszere folyamodtam. Nagyon köszönöm Máriónak és anyukájának Katinak, akik nagy örömmel meghívtak engem, egy rendkívüli cirkuszi előadásra. Annak főleg örültem, hogy Márió egyike azon emberek közül, akik kitartott mellettem a nehéz időkben. Igaz, kissé labilis vagyok most is, de sokkal nyitottabb vagyok.

A SZTÁROK-SZTORIK című emlékezés-gyűjtemény szerzője Gyökössy Zsolt, rendező. Az előadóművészet minden műfajában szolgálta a közönségét. Alig akad a magyar művészi pálya palettáján, aki ne szerepelt volna egyik-másik előadásában.

1929. június 8.–án született Körösladányban, magyar színházi- és televíziórendező.
1939-1947 között a békési Református Gimnázium tanulója volt.
1948-1952 a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt, színházrendező szakon.
1952-1955 között a Miskolci Déryné Színház, 1955-1956 között a kecskeméti Katona József Színház, 1956-1957 között a Szegedi Nemzeti Színház, 1957-1958 között ismét a kecskeméti Katona József Színház, 1958-1961 között a győri Kisfaludy Színház, 1961-1965 között a budapesti Tarka Színpad, 1965-1979 között a Kamara Varieté tagja volt, mellette 1967-1975 között dolgozott a kaposvári Csiky Gergely Színházban is.
1979-1995 között a Magyar Televízió rendezője volt. Az idén 96 éves Gyökössy Zsolt többek közt a Magyar Televízió népszerű Szeszélyes évszakok (1981-2004) című műsorának rendezője volt az 1980-90-es években. De a világirodalom remekeit is éppen úgy rendezte, mint prózai és zenés játékokat, operetteket, operát és daljátékokat. Látványos és szórakoztató rendezései révén az MTV Főszerkesztőségének vezető rendezője lett. A Szeszélyes évszakok mellett megszámlálhatatlan művészportré, sorozatműsor és más különleges televíziós adása szögezte a nézőket a képernyők elé. Felsorolhatatlan munkatársai között elevenednek meg azok a sztárok, akik ennek a kötetnek a szereplői, mint például Alfonzó, Antal Imre, Kudlik Júlia, Sas József, a három K. = Kabos, Kazal, Kibédy, Feleky Kamill, Latinovits Zoltán, Kállai Ferenc, Kiss Ferenc, Domján Edit, Máthé Erzsi, Tábori Nóra, Bodrogi Gyula, Rodolfó, ...és még sokkal többen...

Még gyerek voltam még, hiszen a MTV1-n a kabaré az hagyományőrző maradt a televíziózás történetébe. Tudom hogy nem nekem találták ki, de családon belül kötelező volt megnézni Antal Imre műsorát. Főleg amikor a Tücsök és bogarat meg a Maksa híradó rovatot mennyire élveztem. 

DÖRNER GYÖRGY, az Új Színház igazgatója beszélget Gyökössy Zsolttal

A Szeszélyes évszakok egy 1981. március 7. és 2004. december 31. között sugárzott kultikus magyar szórakoztató televíziós sorozat. Műsorvezetője Antal Imre (1994–1995 között Kudlik Júliával) volt. A hazai kabarétörténelem egyik legjelentősebb televíziós sorozata, a Magyar Televízió egyik leghosszabb ideig sugárzott műsora. Több korszakát is megkülönböztethetjük. Összesen 193 epizódot ért meg. A Főcím nem más mint: Rick Wakeman - Pedra da Gavea szólalt.

A Sztárok-sztorik előadása rendhagyó módon a Pillangó című opera részlettel zárult. Viszont meghívtak minket egy finom süteményekkel és üdítőkkel. 10 percet töltöttem sok-sok falatokkal és közös képet készítettem Gyökössy úrral. Ez nagyon rendhagyó nosztalgikus előadáson vettem részt. Kifejezem az iránta érzett mély tiszteletem és szeretetem, ill. a hálám, hogy a 96. születésnapja alkalmából sokáig élhessen.

Ha jobban belegondolok Antal Imre nemcsak egy sztár volt, hanem egy legenda. 5000 viccet mesélt a nézőközönségnek, hangja pedig az évtizedek során legendássá vált. Olyan tévéfilmekben szerepelt mint : Bors vagy Templomos lovagok kincse. Ezek mellett olyan filmekben szerepelt, mint például: Csajok, Titkos hely, vagy Szemüvegesek. 2008 tavasszán, 72 évesen, hosszú lelki és fizikai szenvedés után elhunyt. Azóta együtt nyugszik a Farkasréti temetőben édesanyja hamvaival. Nyugodjék békében!

Február 27-én este újabb mérföldkőhöz érkeztem a Kőrkultban, hogy először láthassam Friderikát. Ezek a délutáni és esti programok számomra mindig nagy kihívás és különleges érzés, amikor személyesen találkozók olyan színészekkel, énekesekkel, melyet a bakancslistámon vannak a fejemen. Ez számomra komoly küldetés. 

1971. október 4. –én született Budapesten, eMeRTon-díjas magyar énekesnő.

1994-ben megnyerte a Magyar Televízió által meghirdetett Táncdalfesztivált. A győztes dal címe: Kinek mondjam el vétkeimet? Majd a Dublinban megrendezett 1994-es Eurovíziós Dalfesztiválon – ahol magyar énekes ekkor került először döntőbe – a negyedik helyen végzett.

1994. július 7-én megjelent az első nagylemeze CD-n és kazettán. Az album kevesebb, mint két hónap leforgása alatt aranylemez lett.
Az Eurovíziós Dalfesztiválon elért sikerért a Magyar Rádió eMeRTon-díjban részesítette, a szakma és a közönség együttes szavazata alapján az Axel Springer Kiadó által létrehozott Aranyszarvas díjat kapta meg az év popénekese kategóriájában, 1994-ben. Ugyanebben az évben az Ifjúsági Magazin olvasói is az év popénekesnőjének választották. 1995. január 25-én a Magyar Televízió és a Rádió nyilvánossága előtt (immáron már másodízben) vehette át az eMeRTon-díjat mint az év felfedezettje. Ezután jött még a MAHASZ által létrehozott Arany Zsiráf díj, ugyanezért a címért.

1995 augusztusában a lengyelországi 32. Sopoti Fesztiválon második helyezést ért el, a Gálában egy színpadon lépve fel Annie Lennoxszal és Chuck Berryvel.
1998-ban a 3. album első kislemeze, a Feltárcsáztad a szívemet az év legtöbbet játszott rádiós slágere lett Magyarországon.

2001 decembere óta az ATV-n látható, a Vidám vasárnap című műsorban, ahol a Hit Gyülekezete zenekarában énekel vasárnaponként 11 órától.


Családi együttműködés révén született meg a koncert, Friderika fia (Csuka Kiko) a zeneszerzésben, míg férje (Csuka László) a szövegírásban vett részt. Nagyon tetszett a koncert, viszont meglepően tapasztaltam, hogy két sztárvendéggel fogadta a színpadon: Jenei Szilvesztert és Gubik Petrát. Szerencsém volt, hogy január elején vettem elővételben a koncertjegyet, mert különben teltház lehetne.

Tehát nagyon élvezhető volt a koncert, mivel ezek a dalok tele voltak hittel, reménnyel és a megélt szenvedéssel. Élveztem a koncertet és ez a lényeg! Nagyon szép volt a díszlet! Leginkább a madaras kép hozott lázba. Este későn értem haza, nagyon fáradtan.  

A Garden of Lights egy olyan varázslatos hely, ahol színes fényekkel és formákkal teli, bámulatos tereket hozott létre. A fényinstallációkkal és vetítésekkel a Hupikék Törpikék mesebeli világába kalandozhattam Valentin napom, köszönettel Ricsinek. A fény és multimédia-kiállítás tavasz kezdetéig remek lehetőség, méghozzá a képzeletet fejlesztő és felfedezésre ösztönző attrakciók között. A szerelem estjén könnyű kiszakadni a hétköznapokból és elmerülni a csodák világában! A Garden of Lights nem csak egy kiállítás, hanem egy különleges hely, ahol világok találkoznak: a mesék, a technológia és a kreativitás. Egy csodás szabadidős program, amely feledhetetlen élményt nyújtva generációkat köt össze.

Peyo (Pierre Culliford) belga képregényszerző által megalkotott apró, kék, manószerű lények, az azonos című képregény- és rajzfilmsorozatok szereplői. Egy törp magassága két és fél almányi.

Peyo készített egy képregénysorozatot a francia–belga Spirou magazin számára „Johan & Pirlouit” (Janó és Bibice néven) címmel. A történet a középkori Európában játszódik, ami a bátor királyi apród, Janó és kis növésű csatlósa, Bibice (a „Hupikék Törpikék” sorozatban Vili) kalandjait követte. 1958. október 23-án indult a mese.

1958. október 23-án Peyo új szereplőket mutatott be a sorozatban. Janó és Bibice egy csodafurulyát próbálnak megszerezni a varázsló, Furfangusz segítségével. Eközben találkoznak a furulya eredeti készítőivel, a törpökkel a történet megjelent magyarul is „Hupikék törpikék és a csodafurulya” címmel). 1976-ban az eredeti „Janó és Bibice” sorozatot feldolgozó film készült (La Flûte à six schtroumpfs) el. (Magyarországon A kis manók furulyája címmel vetítették a mozikban.)

A képregénysorozat jelenleg 36 kötetből áll, amelyek közül az első 16 utániak, Peyo 1992-es halálát követően már az ő hozzájárulása nélkül jelentek meg.

1965-ben készült egy 90 perces fekete-fehér animációs film (Les Aventures des Schtroumpfs – A hupikék törpikék kalandjai). Nem volt különösebben sikeres.

1980-ban indította útjára a Hanna–Barbera Produkció a közismert sorozatot. A sorozatot többször jelölték Emmy-díjra, amit a közhiedelemmel ellentétben sosem kapott meg. A 427 részes sorozatból kb. 250 részt vetítettek a magyar tévécsatornák. (MTVA,RTL klub,TV2,TV2 kids)

2011-ben készült az amerikai gyártású Hupikék törpikék (eredeti címén The Smurfs) film a Sony Pictures Animation forgalmazásában. Olyan sikeres lett, hogy 2013-ban második részt készítettek belőle. 2017-ben az került rendezésben Hupikék törpikék – Az elveszett falu (eredeti cím: Smurfs: The Lost Village) címen,  új szereplőkkel. 2025-ben újra visszatérnek a moziban, de nemes filmsztárok kölcsönzik a hangjukat, mint Kurt Russell, John Goodman, Octavia Spencer, Rihanna, és Sandra Oh

A Garden of the lights számomra olyan, mint egy tündérország. Amikor elegem van a hétköznapokból, akkor belépek ebben a Meseországban, és azokat látok, amiket gyerekoromban láttam és olvastam belőlük. Ricsi jól tudja milyen érzés, amikor egy mese vagy egy valóság nem köti egymást. A mozi vagy egy sorozat nekem számomra nagy teret adnak.
Ricsi azt mondta nekem, hogy értelmes lány vagyok. Ha nem is vagyok annyira tanult személyiség, ettől függetlenül értek más dolgokhoz. Ha pedig mélyebb, sötétebb és kiszámíthatatlan ez az új életkörülmény akkor szintén megijedek.

Jobban kezdek megérteni a dolgokhoz, de sajnos ezzel érzékenyebbé is váltam, mert azzal, hogy most kezdek igazán felnőni sok mindenre rádöbbentem a korábbi hibáimat illetően. Megváltozott bennem egy csomó minden. Eddig úgy lebegtem a levegőben, mint Swanky az Űrkedvencekben. Mikor Ricsivel múltkor sétáltunk a Váci utcán beszélgettünk a jövő évi conozásról. Nekem nagyon lenyűgöznek a conozási élményei. Ricsi beszélt arról melyik szupersztárokkal és alkotókkal találkozott a conozás alatt. A rajzfilmek, sorozatok bármikor jöhetnek, az mindig kap helyet az életemben.

Portré: