Február végén elmentem meglátogatni unokatestvéremhez. Nagyon szép lakásban lakik, közel ahhoz a villamoshoz. Azt persze nem árulhatom el, hol lakik, de azt igen, hogy majdnem az ATV stúdió közelében van.5 percet álltam addig, amíg a nagymamám meg nem érkezett. Szükségem volt egy nap ÉN időre!

Ha belegondolok abba szépen felújították a lakásukat. Olyan volt a belső tere, mintha egy telenovella díszlete lenne. Nálam temérdek galéria áll.

Közöttük volt egy nagyon édes pici 2 éves kislány, akit Norinának hívnak. Elérzékenyültem a kis csöppség láttán. Nem mertem megfogni. Ugyanezt éreztem mikor Laura és Dorina voltak gyerekek. Ezen meglepődtem, mert minden kisgyereknek szüksége van egy tesóra, akivel megbeszélhetik a titkaikat.
Unokatestvérem arra kérte,hogy vigyük el a kislányt egy közeli játszótérre.

Az élmény volt a lényeg, hogy Norina nagyon boldogan játszadozott 1 órán keresztül. 1 óra után Norina eléggé elfáradt ,így hazakisértünk anyjához.

Elköszöntöttünk az unokatestvéremtől és elmentünk a Burger Kingbe, és ettünk Chiken burger menüt.
Ebéd után elmentünk ő hozzá és csendes pihenőt tartottam, majd délután 4 óra körül felébrettem.
Bepakoltunk a nagymamám főztjeit és hazaindultam.

Mikor lassan elkezdett sötétedni, Valóságos mennyországba kerültem. Olyan kellemes és komfortos volt az egész.
Igaz hogy már itt a tavasz, de esténként hűvös van. Szerencsére már nem kell azt a vastag kabátot viselnem.