Magdolna utca és Szűz utca sarkán
Nyílik már a Nem adom fel kávéház.
Nosza! Hadd nyissam ki az ajtód,
Várandó üdvözlést nyújt egy felszolgáló.

Kávé gőze illan át forogva, szerteszét,
Hadd igyam hát a gőzölgő feketét.
Meginnék asztalomnál egy langyos kávét,
De a süteményről nem feledkezhetnék.

S merengek tétován s fáradtan délután,
Mint a koldus, aki pihen a padkán.
A felszolgáló csapot-papot odaadta
a rendelésem, én meg viszont elfogadtam!

Mit járok erre még? Az emberek boldogok,
Nevetnek, miközben kicsinykét vagyok nyugodt.
Eszem én a sütit, és iszom a hosszú kávét,
Miközben hamarabb elfogy, így érzem én ütemét.

A felszolgáló viszi el az összes üres edényt.
A kávészünetemnek lassan véget ért,
Búcsút intek a Nem adom fel kávéháznak,
Találkozzunk egyszer csak jövő hónapban!